Kyle m�snap reggel kor�n b�cs�zott el Kenny-t�l. Az �jszakai alv�s nem bizonyult �ppens�ggel egyszer�nek, s amennyire Stan mellett b�k�sen tudott aludni, �gy a sz�ke t�rsas�g�ban apr� frusztr�ci� ette mag�t teste legapr�bb pontjaiba is. Ahogy kik�s�rte, el is b�cs�zott t�le, �s m�g Kenny a maga dolg�ra, �gy Kyle pedig a saj�tj�ra indult: egyenesen a k�rh�zba. Tudta, lehet korai �s m�g l�togat�si id� sincsen, de �gy �rezte, musz�j egy pr�b�t tennie. L�tni akarta Stan-t.
Ahogy meg�rkezett a busszal, lesz�llt, s l�pteit meggyors�tva sietett be a k�rh�z ter�let�re, ott pedig egy kedves n�v�rt�l k�rve seg�ts�get igaz�tott�k �tba Stan k�rszob�ja fel�. Az ajt�t csukva tal�lta, �s egy j� t�z percig id�zve el�tte szedte �ssze gondolatait, hisz fogalma sem volt arr�l, mit is mondhatna. V�daskodni akart, k�rd�re vonni Stan cselekedeteit, de tiszt�ban volt azzal, egyikkel sem j�rna j�l. F�leg nem ebben a helyzetben. Azt is tudta, Stan lehet, nem �r�l a k�zeled�s�nek – hogy pont � l�togatja meg. - Tal�n... be se k�ne mennem – motyogta m�r a t�zedik percben, m�gis ahogy kimondta, a kilincs�rt ny�lva nyitott be.  �pp, hogy bekukucsk�lt, m�r nyitotta is tov�bb, tekintet�vel pedig csak az �gyat vizslatta �s a rajta fekv� beteget.
A feketehaj� m�g m�lyen aludt, kezeit maga mellett tartva a paplanon. Arca b�k�snek t�nt; egyetlen egy k�sza r�nc sem h�l�zta be, von�sai tiszt�k �s k�nnyedek maradtak. L�gz�se is egyenletes, zavartalan, s meglep�en lass� volt. B�k�sen aludt, teljess�ggel mozdulatlanul. Egyed�l gondosan �tk�t�z�tt - s kiss� �tv�rzett - mellkasa, s a fi� jelenlegi, c�rnasz�lon egyens�lyoz� �let�t egyenesben tart� cs�vek. Egy az ajkaiban, kett� a k�zfejeiben. A kis tasak, mi valamilyen v�r�ses, neh�znek tetsz� folyad�kkal telt (tal�n v�r?), ellens�lyozta a m�sik, vontatottan csordog�l� inf�zi�t.
Kyle elborzadt a l�tv�nyon. A csend, a k�rh�zszag, a pityeg� g�pek. Egy�ltal�n nem illettek a fi� k�r�. Mintha csak egy idegen k�rnyezetbe cs�ppent volna. Az �gvil�gon semmi sem hatott re�lisnak, vagy j�nak, �s a t�tong� b�ntudat csak m�g jobban marni kezdte apr� sz�v�t. Fej�t lehajtva szuszog�sa hangosabb lett, s �rezte gyomra fordul az idegess�g �s a szomor�s�g kett�s �rz�s�t�l. A k�rd�sek pedig csak j�ttek, mintha egy csapot nyitottak volna meg: „Az �n hib�m?”, „Miattam tette?”, „Nekem kellet volna r� vigy�znom?” „Vajon… megut�lt?”
A gomb�c megakadt a tork�n, �s hi�ba pr�b�lta tov�bb nyelni, nem ment.
- A francba - sziszegte, ahogy kez�t sz�j�ra szor�totta, majd elfordult. Lass� sz�mol�s, alig hallatszott, majd v�g�l megnyugodva egyenesedett fel - Sajn�lom... - motyogta, s megfordulva v�gigsim�tott a fekete k�zfej�n. Nem n�zett r�. Fej�t lehajtva hunyta le er�sen szemeit, majd egy sz� n�lk�l s�t�lt ki a k�rteremb�l �s hagyta ism�t csendes mag�ny�ra a feket�t.

Az id� ezut�n roham cip�t vett fel Kyle sz�m�ra, s a napok �gy folytak egybe, ak�r a kis cseppek egy nagy tengerr�. Nem �rzett k�l�nbs�get, csak az egyre ink�bb t�tong� �rt, ami kezdte porcik�it belepni – az elhagyatotts�got. A hirtelenj�tt tudat, hogy bar�tj�t elvesztheti, megnyitotta benne azon dolgokat, melyeket eddig oly’ t�k�letess�ggel mag�ban tartott, m�lyen el�sva. Hi�nyzott a fekete �rint�se, bar�ts�ga �s k�zels�ge. Mindene. Stan volt az, aki miatt felkelt reggelente, �s �rtelmesnek �rezte, hogy bej�rjon, hisz sz�ks�ge volt r�. R�, a legjobb bar�tj�ra... ki most cserbenhagyta, �s ennek h�la, Stan m�r csak �rny�ka �nmag�nak.
Persze, hogy mag�t hib�ztatta. Ki m�st?
Cartman. Haragudott, d�h�tette, ideges volt, �m nem tett semmit... Egyel�re. Am�g teljesen meg nem bizonyosodott afel�l, Stan teljesen rendbe j�n, nem akart l�pni. M�gis, keze viszketett, ak�rh�nyszor arra gondolt, a segges sz�ml�j�ra volt fel�rhat� ez az eg�sz trag�dia. Aki hagyta ezt �gy elfajulni.
�m a t�rt�ntek ellen�re nem felejtett el semmit sem. A suli haladt el�re, � maga pedig sodr�dott vele. Stan-n�l folyamatos l�togat�k�nt volt jelen, ezzel szemben �ltal�ban csup�n akkor volt hajland� bel�pni, mikor l�tta, a fi� nincs mag�n�l. Nem �rezte m�g k�sznek mag�t, hogy besz�ljen vele. Az a bizonyos hiba. Hiba, amit � k�vetett el. Nem is �rdemelt bocs�natot, hi�ba mondta neki Kenny t�bbsz�r is. Hisz ezekben az id�kben a sz�ke lett az �gymond szemetes. Kyle gyakrabban besz�lt vele, tal�lkoztak �s h�l�snak �rezte, hogy a sz�ke meghallgatja, �m tan�cs�t elker�lve ennek ellen�re sem akart Stan-nel besz�lni. Egyel�re nem. Bel�pett, k�sz�nt, megsimogatta, megn�zte hogy van, mennyit javult a helyzet. K�rdez�sk�d�tt, majd egy apr� sajn�lom elmotyog�sa ut�n mag�ra hagyta. Ez pedig �gy ment j� sok�ig. Csak figyelt, �m most mindk�t szem�vel. Ott volt, �s ak�rmi volt tudni akart r�la.
Stan minden egyes kis rezd�l�s�r�l tudni akart.

Egy b� h�t eltelte ut�n Kyle szok�s�hoz h�ven lassan s�t�lt ki a k�rh�z ter�let�r�l, �m amint ki�rt, a bej�ratn�l m�r nem �ppen egy kedvesebb bar�tja v�rta. Wendy Testaburger komoran n�zett a v�r�s fel�, ki elh�zva sz�j�t, tudom�st sem v�ve r�la indult tov�bb. Persze, tudta j�l, a l�ny is mostans�g l�togatta a Stan-t, hisz a volt bar�tj��rt mi�rt ne agg�dhatna...? M�g ha ronda dolgokat is v�gott a fej�hez, Wendy t�nyleg szerette Stan-t �s ezzel � is tiszt�ban volt. De ez nem jelentette azt, hogy bocs�natot is �rdemelt. T�le biztos nem. Megindult el�re, v�llaik szinte �ssze�rtek, �m nem jutott messzebb egy l�p�sn�l. A l�ny keze v�ll�t elkapva r�ntotta is vissza, majd megford�tva h�zta m�g kiss� k�zelebb.
- Kyle... besz�ln�nk kell.
- A k�l�nbs�g az, Wendy, hogy �n nem akarok besz�lni - sziszegte neki amaz, ahogy megr�zva fej�t ment tov�bb, �m a volt bar�tn� nem t�g�tott. Magas sark�j�ban suhant ut�na, ahogy v�gig a v�r�st �s annak arc�t f�rk�szte. - Akarok veled valamir�l besz�lni...
- Ha Stan-r�l van sz�, egyszer�en nem vagyok r� k�v�ncsi - sz�gezte le, hisz tudta, ez lesz a t�ma. Oldal�t ugyan marta a k�v�ncsis�g, Wendy m�gis honnan szerezte inform�ci�j�t arr�l, mikor l�togatja Stan-t – hisz’ ahogy tudta, igyekezte elker�lni a l�nyt -, de azt m�r most tiszt�ban volt, ez a besz�lget�s f�jdalmas, �s keservesen hossz� lesz.
- Tudok arr�l, hogy Stan bel�d van esve. - Ahogy kimondta, a fi� szinte r�gt�n megtorpant. Nem a meglepet�st�l, mert szinte sejtette, nincs olyan ember, aki m�g ne tudna err�l, �m az, hogy ilyen k�z�nnyel �s sz�nalommal hallotta ezt, csak jobban elszomor�totta.
- Kapd be Wendy…
- Szerinted mi�rt szak�tottam Stan-nel? - Ez m�r meglepet�s volt. Kyle megfordulva n�zett m�r az hat�rozott, lil�s �riszekbe, melyek megcsillantak a napvil�gban. �szintes�g. T�l �szinte ahhoz, hogy hazudjon, m�gis... szak�t�suk �ta m�r t�bb �v telt el.
- V�rj... - motyogta, ahogy tenyerei izzadni kezdtek, �gy zseb�be t�rte azokat - ezt meg hogy �rted, Stan csak...
- Ez�rt mondtam – szusszantotta Wendy, ahogy Kyle csukl�j�t megragadva kezdte h�zni a v�ros fel� -, most kell besz�ln�nk, am�g m�g van id�.
Gyorsan haladtak �s Kyle foh�szkodott mindenhez, amiben csak hitt, hogy senki se l�ssa meg �ket. Miut�n megtudta a Beb�sb�l mekkora pletykarovat lett, m�r csak azt kellene m�g, hogy megtudj�k, Wendy Testaburger is „r� van �llva”. �m szerencs�j�kre senki nem volt a k�zelben �s Wendy is egy kis, eldugott k�v�z�ba invit�lta a zsid� fi�t, ki k�szs�gesen fogadta el az ingyen k�v�t. Fura volt, f�leg, mert gy�l�lte a l�nyt az�rt, amit Stan-nel tett, m�gis k�v�ncsis�ga most utat engedett - pont az�rt, mert tudhatott valamit, amit � nem. �m ez az inform�ci� �gy esett neki, mint egy hatalmas h�tbav�g�s.
- MI VAN?!
- Amit mondtam... - felelte a l�ny, ahogy s�t�t haj�ba t�rt. – El k�ne magad engedned.
- �n nem vagyok szerelmes Stan-be - a legszebb t�ma �m m�r most b�nta, hogy a l�ny felhozta, hisz �gy is k�tes �rz�sek voltak benne. T�ls�gosan is.
- Egyszer�en sz�k l�t�k�r� vagy.  Am�g Stan be nem vallotta neked az igazi �rz�seit, s puszipajt�sok voltatok, minden szinte t�k�letesen rendben �llt k�r�l�ttetek – legal�bb is, gondolom, te �gy �rz�kelted. �gyesen meg tudod hazudtolni a saj�t, m�lyre tuszkolt �rz�seid… - kezdett magyar�zkodni, Kyle pedig ak�rmennyire nem akart neki hinni m�gis mintha csak saj�t �rz�seit vetett�k volna pap�rra - Azt�n sz�pen elt�volodtatok, ennek ok�t nem nagyon tudom, de l�sd be. Cartman-nel val� bar�ts�ga kurv�ra f�lt�keny� tett t�ged...
- Ez nem igaz - tagadta tov�bb, m�gis hangja m�r remegett, ahogy az el�tte lev� forr� k�v�ba b�mult. - Ez faszs�g, Wendy...
- �gy gondolod? - Nem ker�lgette, egyenesen a z�ld szemekbe b�mulva komoly k�ppel olvasott le mindent a fi�r�l. Annak �sszes hazugs�g�t, mi most lepergett r�la egy pillanat alatt. – K�rlek, magyar�zd akkor meg nekem, mi�rt is van az, most hogy Stan k�rh�zban van, ism�t olyan sokszor j�rsz be hozz�? Illet�leg mi�rt csak akkor, mikor nincs mag�n�l? De ne agg�dj, v�laszolok �n neked: Mert csak ennyi kellett, hogy r�j�jj, ak�r �r�kre elvesztheted. Most m�r nincs senki, aki k�z�tek �llhatna. Igaz�n felhagyhatn�l ezzel az irdatlan nagy ostobas�ggal!
- Ne---
- Nem, Kyle - v�gott a szav�ba ism�t a l�ny - Te m�ly �rz�seket t�pl�lsz Stan ir�nt, �s ak�rmennyire titkolod az �rz�seidet, �gyse tudod olyan sok�ig leplezni el�tte. Nincs t�bb id�t�k. Mi van akkor, ha Stan m�g ezek ut�n, ism�t megk�s�reli az �ngyilkoss�got? Ezen k�rlek gondolkodj el.
A l�ny felkelt �s elment. Tisztes l�ptekkel, mint egy �ri h�lgy t�vozott, Kyle pedig k�pni-nyelni nem tudott. Maga el� r�vedve figyelte a l�ny t�volod� alakj�t, s �rezte, hogy feje egyre jobban elnehezedik. Ahogy haza�rt, ahogy lefek�dt. A gondolatok, �gy rohamozt�k meg, ahogy illik, �s az eg�szet egy rossz r�mk�pnek is mondhatta volna, �m sajn�latos m�don k�zel sem azzal �llt szemben.
- Igaza van... - motyogta, ahogy szeretett plafonj�t b�mulva nyelt egyet arca pedig haja sz�n�hez kezdett hasonl�tani. Hisz mag�ban kellett helyre raknia mag�t. Am�g Stan mellett lehetett, j� volt �s csak miut�n elvesztette j�tt r�, mit is hagyott el�szni. Az �rz�s pedig... v�gig lappangott. Mint egy rossz rom�nc, �m ez a keser� val�s�g, �s hab�r nincs belez�gva a legjobb bar�tj�ba, ennek ellen�re k�zel sem k�z�mb�s fel�. Szereti... kedveli... - Ezt... �t kell gondolnom - suttogta v�g�l, ahogy a m�ly �lom mag�val r�ntotta.

Egy h�ttel a kis besz�lget�s ut�n Kyle ism�telten a k�rh�zba l�pkedett, �m most eg�sz m�s indokkal. Besz�lni akart a feket�vel, v�gre valah�ra. Nem, az �rz�seit otthon hagyta. Csak vele akart lenni, ism�t, mint bar�tok. A folyos� szinte m�r minden szeglet�t ismerte, s mikor a kis ablakon bekukkantott, m�ly s�hajjal nyugt�zta a fi� �jfent nincs mag�n�l. Megszok�s? Esetleg m�zli? Ki tudja, �m nem l�pett le. Ellent mondott a kis rosszakar� hangnak a fej�ben, mi annyira �szt�n�zte a t�voz�sra.
Az ajt� kedvesen, mintegy h�l�san nyikordulva engedte be, � maga pedig v�gign�zve az �gyon t�bbsz�r biccentett. A szok�sos dolgok, majd siet�sen megfordulva fogott r� a kilincs f�mes fel�let�re.
- M�ris… elm�sz?
Megrezzenve a rekedtes k�rd�st�l nyelt egyet, m�gsem siette el a fordul�st. Lassan emelte tekintet�t �jfent a fi�ra, ahogy annak mellkas�t, majd v�g�l t�bbi r�sz�t is v�gigp�szt�zta j� alaposan. - Azt hittem, alszol.
 - M�r… egy j� ideje… nem alszom – k�z�lte Stan, s fej�ben felvillan� gondolatra egy halv�ny mosoly �lt ki a leheletnyit ny�zott arc�ra.
- �lvezed, ha g�zul festek - nevetett fel Kyle, �m m�r sokkal b�trabban s�t�lt beljebb. M�gis, p�r pillanat m�lva megtorpant. - Nem zavarlak?
Stan, besz�vva orr�n neh�zkesen a leveg�t, felh�borodotts�got sz�nlelve emelte meg kezeit, majd sz�t is t�rta �ket. - De.
- H�t akkor - s�hajtott fel a v�r�s, ahogy ugyancsak sz�nlelve indult kifel� - hi�ba volt az az �ldozat odakint. Szeg�ny n�v�rk�nek milyen rossz sorsa lesz, ami�rt be mert engedni!
- Val�ban – lehelte a fekete, majd megpaskolta a mellette t�tong� �res helyet. - Le�lsz?
- K�szi - mosolygott Stan-re h�l�san, ahogy m�r b�trabban lepattanva a sz�kre hajolt is kiss� k�zelebb hozz� - �r�l�k, hogy l�tlak... �s hallak.
A feketehaj� kiss� lehajtotta fej�t, �gy pr�b�lta kend�zni zavar�t. – H�t… m�g �n - suttogta, s k�zben sz�lesen mosolygott a mellkas�t zsibbaszt� f�jdalom ellen�re is.
Kyle pedig viszonozta mosoly�t, m�gis hamar lefagyott, ahogy zavartan pillantott m�r �l�be, majd ruh�j�t kezdte kiss� marcangolni. – Azt hiszem, tartozom egy bocs�natk�r�ssel – s�hajtotta. - A sz�linapodon sokat ittam, �s �gy viselkedtem, mint egy hisztis l�ny - folytatta, ahogy n�ha elmosolyodva n�zett zavartan ink�bb m�sfel�, m�g ekkor is ker�lve Stan tekintet�t. - Nem akarok t�led elt�volodni �s sajn�lom, hogy ebben a b� egy h�napban ennyire szar bar�t voltam.
- Nem… a te… hib�d - jelentette ki Stan kiss� szakadoz� hangon, majd a k�t�st kezdte n�zegetni mellkas�n (m�r amennyit l�tott bel�le).
- K�r �m sz�p�teni – felelte Kyle, majd k�zelebb cs�szott az �gyhoz egy arasznyit. - Elbasztam, de most m�r nem fogom hagyni, hogy ez �gy maradjon!
- Komolyan… - cs�sztatta �vatosan a v�r�s haj� kez�re saj�tj�t Stan, majd amennyire a bran�l engedte, megszor�totta. Mikor �rezte a h�z�, kiss� cs�p� f�jdalmat, visszah�zta a karj�t, s n�zegetni kezdte a k�t�st. Kiny�jtotta, majd ism�telten �sszez�rta ujjait, de csak �jb�l felszisszent.  - M�g a… a legelej�n �n voltam az, aki el… cseszte az eg�szet. Sz�val sajn�lom. – Hangj�ban �rezni lehetett azt a s�pol� kis z�rejt, mi t�deje – tal�n �r�k �letre sz�l� – k�rosod�s�t jelezte. A neh�z, sz�r� l�gz�s, a rekedts�g; mind arr�l �rulkodott, Stan alig-alig k�pes form�lni a szavakat �s csak nagy er�fesz�t�sek �r�n pr�seli ki t�dej�b�l a hangokat.
- Haver. Ne er�ltesd meg magad... - Szemeivel lopva lesett a k�t�z�tt mellkasra sz�ve pedig ism�t belef�jdult, ahogy belegondolt mi�rt van ott az a g�zr�teg - �n is sajn�lom - mosolygott bar�tj�ra, majd most kez�re pillantva sim�totta r� ujj�t. – Rem�lem, meggy�gyulsz. Ilyen k�zzel kivel fogok Guitar Hero-zni?
- Amint kiveszik a… cs�vet, rendben… lesz – mosolyodott el, m�g mindig ker�lve Kyle tekintet�t.
- J�l hangzik - b�lintott � maga is, ahogy ism�telten v�gign�zett a k�t�seken, �m nem akart r�k�rdezni. Tudta, ha Stan egyszer megny�lik, majd elmes�li. - Alig v�rom, hogy ism�t egy�tt l�gjunk. Hi�nyozt�l.
 - Nh… Nekem is! – Stan, mintha kiss� megriadt volna, �gy kapta fel pillant�s�t, s egyenesen a z�ld �riszekbe b�mult. Megk�sz�r�lte a tork�t, majd ahogy sz�l�sra nyitotta ajkait, egy er�tlen, szakadoz� hang csusszant csak ki rajta. – Sz�nalmasan… festhetek. Sajn�lom, h… hogy ennyi sok… f�jdalmat �s f�radts�… f�radts�got okoztam.
- H�! - Keze l�gyan simult a fi� tincsihez, majd p�rszor megsimogatva annak homlok�t r�zta meg gondterhelten fej�t - Hagyd. Ne besz�lj sokat, tudom hogy neh�z, majd... ha meggy�gyult�l. Ok�?
Stan szel�d mosolyt k�ld�tt Kyle fel�, majd miel�tt r�juk telepedett volna a zavar� n�mas�g, egyet�rt�en b�lintott. Se Kyle, se Stan nem sz�lalt meg. B�r nem �lvezt�k a kett�j�k k�z� telepedett csendet, m�gsem tettek ellene. Egy-egy apr� pillant�ssal aj�nd�kozt�k meg a m�sikat, s puszt�n a k�rh�z ablaka alatt elhalad� j�rm�vek, emberek csit�thatatlan hangjai zengt�k be a termet. Egyed�l voltak; a k�rh�z �don, feh�rre m�zolt falai, a neonvil�g�t�s mind hozz�j�rultak az am�gy sem kellemes �rz�s felfokoz�s�hoz. M�g az idillinek tartott, gy�m�lcs�kr�l alkotott csend�letek sem mentett�k meg a helyzetet, mibe belesodr�dtak.
Halk, suttog�s-szer� hang t�rte meg a z�g� csendet.
- Nem szere… tem a… k�rh�zakat.
- Eml�kszem, kicsik�nt �n is ut�ltam – h�zta el a sz�j�t az eml�kek hat�s�ra Kyle. Gyermekkora java r�sz�t a h�feh�r falak k�z�tt t�lt�tte; m�t�tek, kisebb beavatkoz�sok, vagy egyszer� rutinvizsg�latok. – A kaja is borzalmas. Ahhh, olyan sz�raz �s p�pes...
- F�zhetek… neked majd – suttogta Stan.
- Alig v�rom – Kyle elvigyorodott, majd �kl�be csapva n�zett m�r fel Stan-re. –Haver, meg kell tan�tanod palacsint�t s�tni!
- Rendbe... V-v�rj. - Szem�ld�kei a magasba szaladtak, s k�rd�n tekintett Kyle-ra. Sosem �rdekelte �t a konyha m�v�szete. - Mi�rt pont…?
- Kenny anno n�lam aludt, s m�g az volt a m�zli, hogy annyira nem volt �hes! - Nevetett fel zavartan hisz’ ideges�tette Kenny gunyoros megjegyz�se. - Sz�val, hogy legal�bb azt tudjak.
- �rtem… - kacagta a fekete halov�nyan (b�r ink�bb t�nt k�h�g�snek), majd m�g hozz� tette. – Le ne… �gesd a konyh�t!
- Az�rt nem vagyok ennyire rossz - morogta, ahogy s�rtetten fordult is el a fi�t�l, m�gis p�r pillanat m�lva mar kacagva n�zett r� ism�telten.
- …Persze - legyintett �vatosan Stan. - Pir�t�s?
- Kapd be haver! –Kyle v�r�sl� arccal fordult m�r t�nylegesen el a m�sikt�l, ahogy a szenes esetekre gondolt, melyeket az egyszer� pir�t�s elk�sz�t�snek k�vetkezt�ben s�t�tt el. - Nem mindenhez �rthetek...
- Na… de ennyire...?! - tet�zte Stan az am�gy is kiss� k�nos t�m�t, s megr�zta a fej�t.
- Ut�lnak a h�ztart�si g�pek, na! - T�rta sz�t kezeit Kyle, ahogy kiss� idegesen m�g fel is pattant. - Ez nem az �n hib�m! Sim�n elmondok neked b�rmit �gy fejb�l a t�rt�nelemb�l, de basszus a konyhai g�pek az ellens�geim!
- N�zd, Kyle… - �sszeszedve mag�t igyekezte nem elnevetni mag�t, s ek�zben hellyel-k�zel sikeresen fenntartotta azt a tudom�nyos hangnemet, mellyel mindig is k�pes volt kibor�tani a v�r�set. M�g �gy is, hogy szakadozva, er�tlen�l besz�lt. – Tiszt�ban… vagyok azzal, h…hogy l�tezik… tud�s ut�ni �hs�g, de, khm, ezzel m�g…sem etetheted… majd a gyerekeid!
- Stan – Kyle hangja remegett, ahogy idegesen emelte fel �kl�t. - Szeretn�l egy monoklit~?
- Hogyne…  m�g nem el�g… t�sk�sak a sz… szemeim - hangj�b�l csak �gy s�t�tt az ir�nia. Stan lassan kiny�jtotta a karjait, s amilyen er�sen csak tudta - mely abban az esetben elk�peszt�en gyenge volt - odah�zta mag�hoz Kyle-t, finoman �lelve �t.
Ki meglep�dve pislogott p�rat, ahogy arca �nk�nytelen�l elv�r�s�d�tt, m�gis boldogan �lelt mar vissza ugyan ilyen finoman, ahogy besz�vta a mar r�g �rzett illatot. - Hi�nyozt�l... – suttogta, �s tudta hab�r ny�lasan hangzott az eg�sz, �gy is igaz volt, �s ha akarta se tudta volna mag�ban tartani. Azok ut�n nem, hogy ennyi ideig t�vol volt a fi�t�l �s hogy... most m�r tudta mit is jelent sz�m�ra.
A fekete arc�ra is felsz�k�tt n�mi p�r, mikor meghallotta Kyle kijelent�s�t. – Nekem is... - suttogta kedvesen Stan, ahogy szor�tott az �lel�sen, mit�l kiss� sajogni kezdtek bek�t�z�tt sebei, de nem igaz�n t�r�d�tt vele. - ... haver.
Kyle m�r az �gyra �lve �lelte tov�bb, m�gis egy id� ut�n l�gyan kezdte annak h�t�t simogatni, �szre sem v�ve mag�t. Olyan term�szetesnek hatott, r�ad�sk�ppen pedig Stan k�zels�ge is j�l esett neki. T�l j�l.
Stan ajkait egy j�les�, �rdes s�haj hagyta el az �rint�sre. Hossz� ideje nem ker�lt testi kontaktusba egyik bar�tj�val sem (nem mintha t�rte volna Kyle-on k�v�l b�rki m�ssal az �lelkez�s, �rzelmes dolgokat), �gy kifejezetten j�l �lvezte a zsid� fi� jelenl�t�t. Kyle-nak pedig esz�be se jutott, hogy visszafogja mag�t. Ki�lvezte a pillanatot, �s ha bomba robbant volna se kel fel onnan.
- Kyle... - suttogta a fi�, majd arc�t bar�tja nyak�ba nyomta, s m�lyen besz�vta a m�r r�g�ta hi�nyolt van�lia illatot. -, nem akarlak… t�bbsz�r el… vesz�teni.
- �n sem. - Nem habozott. Beljebb cs�szva �lelte mar szorosabban �t, ahogy kellemesen s�hajtott fel Stan mondat�t�l. A f�jdalmas �rz�s nagyobb lett, de egy pillanat t�red�ke alatt t�nt is el, Kyle pedig �szbe kapva kezdett laz�tani saj�t karjain, ahogy Stan kiss� s�pol�s t�dej�nek hangja ism�t meg�t�tte f�l�t.
A zsid� fi� picit elhajolva n�zett v�gig bar�tja arc�n kiss� gondterhelten. Nem akart �rte agg�dni �m hi�ba. A hangja, a l�tv�nya nem adott m�sra lehet�s�get �s mintha Stan csak �rezte volna Kyle egyre n�vekv� fesz�lts�g�t, �gy pillantott a z�ld szemekbe, s kiss� agg�d� hangon sz�l�totta meg. - Mi a… gond?
- Semmi - hazudta, hisz hab�r �rezte, baj van, ennek ellenre nem akarta terhelni vele bar�tj�t. Semmik�pp. – Csak azon gondolkodtam, lehet, le k�ne v�gatnom a hajam.
A k�k szemek elkerekedtek, s r�m�let k�lt�z�tt bel�j�k. - Mi?! Hn, nehogy… nagyon j� �gy… a hajad… Sz�p �s, �s... – Er�tlen, �ssze-vissza besz�l�se k�zepette arca v�r�sleni kezdett, melyr�l tudom�st sem v�ve pislogott bar�tj�ra, ki nevetve simogatta meg a m�sik kez�t ezzel nyugtatva �t. - Nyugi Stan, vicceltem~
- M�g… mindig nem… vicces - morogta halkan, s elsz�gyellte mag�t el�bbi viselked�s��rt.
- Nagyon �des arcot v�gt�l! - nevetett fel ennek ellen�re is ahogy vid�man d�lt neki a m�siknak.
- Pft… te vagy… az �des - motyogta alig hallhat� hangon Stan, �m mikor r�j�tt, hogy nem csak mag�ban jegyezte meg ezt az apr�cska �szrev�telt, kezdte �tvenni Kyle haj�nak sz�n�t. Kyle viszont vid�man nevetett fel, m�gis, egy id� ut�n teljesen elhalt ahogy r�j�tt, mit is csin�lt val�j�ban.
Fl�rt. Ez jutott el�sz�r esz�be, �m ut�na igyekezte megnyugtatni mag�t, hogy ez szimpla bar�ts�gos besz�lget�s volt. Hisz �k mindig ilyenek voltak. Szimpla bar�ts�g. Kit�rt bel�le a nevet�s –saj�t mag�n, �s bugyuta gondolatain kacagott fel.
- Mi olyan… vicces? - k�rdezte a fekete, �m hangja a szok�sosn�l halkabb �s f�l�nkebb volt.
- Semmi - felelte � maga is halkabban, ahogy v�r�s arccal h�z�dott kiss� arr�bb.
Stan m�regette egy darabig Kyle-t, majd el�gedetlen�l h�zni kezdte saj�t sz�j�t, ezzel is utalva arra, egyszer�en nem hisz Kyle-nak.
- T�nyleg semmi- szabadkozott, ahogy lassan felkelve m�g mindig v�r�s arc�t massz�rozta.
- Nem tudsz… hazudni.
A Broflovski fi� m�ly leveg�t vett, majd csillap�tva saj�t nevet�g�rcs�n f�jta ki az oxig�nt. Szerette volna terelni a t�m�t – valami teljesen m�sr�l besz�lni, valami olyanr�l, minek m�g csak legkevesebb k�ze sincs ahhoz, mi jelenleg feje minden apr� pontj�t kit�lt�tte. – Csak… elk�pzeltem magam kopaszon.
A fekete felhorkant.
- K�t… dolog - cs�pte mutat�-�s h�velykujja k�z� saj�t orrnyerg�t Stan, mialatt szemeit idegesen h�zta �ssze. - Az els�… hogy ilyen…be ne is gondolj… bele. A m�sik… Ne akarj… Hn, elt�rni a… t�rgyt�l; jobb szeretem…, ha egyenesen tudunk… besz�lni…egym�ssal. Vagy mi.
A v�r�s pedig feladva n�zett ism�t bar�tj�ra, majd b�lintott. – Tudom, Stan. De ezt ink�bb m�skor mondan�m el. Mindenekel�tt szeretn�m, ha jobban lenn�l, �s v�gre nem a k�rh�zi b�zben k�ne neked ilyesmiket elmondanom. Mert ez fontos.
Stan gondolkod� arcot v�gva n�h�ny pillanatig csak vakargatta saj�t �ll�t, majd szomork�san lebiggyesztette az ajkait. - Bocs, hogy… nincs j� illatom - motyogta. - H�pp-h�pp.
- Ne iz�lj m�r - nevetett fel ennek ellen�re Kyle, ahogy �jb�l a m�sikhoz �lve �lelte �t, majd �gy h�zta k�zelebb. - A legkellemesebb illatod van, �s bevallom, nagyon hi�nyzott m�r.
Stan Marsh nem ezt a v�laszt v�rta. Tal�n ink�bb valami kedvesen h�ly�sked� reakci�t, vagy csak egy v�ll�ba m�rt �t�st, de ezt abszol�t nem.
- H�t... k�szi - sim�tott v�gig Kyle h�t�n.
- Ugyan - a v�r�s viszont nem akart t�bbet mondani. Lassan felkelve paskolta m�g meg bar�tja v�ll�t, ahogy az ajt� fel� pillantott. - Most mennem kell, de j�v�k m�g.
- Oh - lep�d�tt meg a fekete, majd kiss� szomork�san mosolygott r� a fi�ra. – K�sz�n�m, hogy… bej�tt�l. Sokat… jelent ez nekem...
- Nekem is - mondta, majd m�g b�cs�z�ul gyorsan meg�lelgetve bar�tj�t indult kifel�. - Gy�gyulj meg, �s ha b�rmi van, tudod, hol keress!
- …Telefonon - d�nt�tte oldalra a fej�t Stan, ezzel is mutatni igyekezve, hogy ezt a helyet � nem hagyhatta el.
- Igen, de amint h�vsz, j�v�k - kacsintott m�g r�, majd lassan kis�t�lva s�hajtott fel. Nem �ppen �gy tervezte a besz�lget�st.

Tal�n nem is Kyle volt az, ki a legink�bb meglep�nek tal�lta besz�lget�s�ket, s annak kacskaring�s �tjait. Stan hossz� perceken kereszt�l r�vedt maga el�, mialatt jobbj�val �ntudatlanul megvakargatta a mellkas�t fed� k�t�st. Ideges�tette l�gz�s�nek neh�zkess� fajul�sa, s az sem seg�tett jelenlegi �llapot�n, hogy h�la a kis traccspartinak, m�g er�teljesebben �rezte a mellkas�t v�gigt�p�z� f�jdalmat. �gett, viszketett �s mart. Vajon az esetlen l�v�s �ltal bel�f�r�dott goly� helye sz�rt? Vagy a Kyle �ltal felnyitogatott, megr�ngatott, minden szem el�l takarva tartott seb? � maga sem tudta igaz�n. �m ahogy teltek a napok, az id� pedig sebesen rep�lt, Stan sajn�latos m�don kezdte �gy �rezni, ut�bbi feltev�se val�sult igaznak; Kyle mindennapos, kedvesked� l�togat�sa csak olaj volt a t�zre. Ir�nta �rzett szeretet�t, s romantikus sz�lait egyszer�en k�ptelen volt eldobni mag�t�l, tekintettel jelenlegi �llapot�ra, mellyel �ppen el�g volt megk�zdenie. A l�z is h�tr�ltatta, mi a gyullad�st�l l�ktet� sebb�l �rkezett. Levetk�zve mag�r�l g�tl�sait b�kolt minduntalan Kyle-nak, mi rem�nyeivel ellent�tesen sz�vesen fogadta a sz�p szavakat, n�ha m�g reag�lt is r� valamelyest. Mintha csak kiford�tott�k volna az eg�szet. Jobb szerette volna, ha ism�telten a kegyetlen elutas�t�s f�szkeli be mag�t Kyle val�j�ba, �m ak�rhogy rem�lt, ak�rmit is mondott, Kyle mindig k�pes volt valami �j, valami Stan sz�m�ra gy�trelmesnek �t�lt dologgal el��llni.  �gy nem is csoda, hogy fel�p�l�se b�r ezen k�v�l zavartalanul folyt, m�gis sokkalta vontatottabb� �s keservesebb� tette az �lland� k�ls� behat�soknak h�la.
F�lt.
Rettegett, hogy egy nap majd fel�bred, s ism�telten az �res k�d fogja ellepni agy�t, mint azon a nyomor�s�gos �jszak�n, mikor megtapasztalta, milyen is a f�mesen csillog� fegyver val�di szaga.

A k�rh�z falain bel�l Stan Marsh �ppen a sz�m�ra behozott ruh�kat kapkodta fel mag�ra, mialatt a szob�ban tart�zkod� n�v�rke sz�val tartotta �t. - T�nyleg �r�l�k, hogy ilyen egy�ttm�k�d� volt�l – jelentette ki imm�ron sokadik alkalommal. A n� �szint�n besz�lt; saj�t kis �let�ben t�rt�ntek m�r tragikus v�gz�d�s� dolgok, s igaz�n boldognak �rezte mag�t, ha valakinek egy hangy�nyi kis sikere is akadt az �ngyilkos k�s�retek ut�n. – Meglep�en j�l n�zel ki. Net�n a kis bar�tod az oka?
Stan csak pirosl� orc�kkal kapta fel mag�ra cipz�ras pul�ver�t, majd igyekezte min�l magasabbra h�znia kis f�mdarabot. – Musz�j �sszeszednem magam miatta.
A n� szomork�san b�lintott, majd �vatos hangon m�g hozz�tette. – De sose felejtsd el, hogy els�sorban magad miatt kell jobban lenned. Am�g ezt a kis t�nyt el nem fogadod, s m�sokt�l v�rod a boldogs�got, folyton vissza fogsz esni a g�d�rbe.
 A fekete tiszt�ban volt azzal, mennyire igaza van az �pol�j�nak, �gy ellenkez�s n�lk�l k�z�lte, hogy tudja, mi a feladata. - Akkor rendben van, Stanley – simogatta meg a fi� arc�t a k�z�pkor� h�lgy, majd lassan elrendezte az �gyat. – Vigy�zz magadra, nem akarlak t�bbet itt l�tni!
Stan a megk�nnyebb�l�st viselve arc�n s�t�lt ki a k�rh�zb�l, karjai k�zt az orvosi pap�rjaival, s a buszmeg�ll� fel� indult. Senkinek sem sz�lt arr�l, hogy egy eg�sz nappal hamarabb hazaengedik �t. Meglepet�st akart szerezni sz�leinek, s bar�tainak is miut�n olyan cs�ny�n cserbenhagyta �ket a minap.
 
Ezalatt Cartman szint�n n�gy fal k�z�tt �cs�rg�tt, b�r � a saj�t szob�j�ban t�lt�tte ezt a k�t �s f�l hetet. K�ptelen volt elhagyni a helyet - b�ntudat fert�zte meg agy�t, mit�l sz�rnyen kezdte �rezni mag�t. M�g a Sajtos Pufi is bontatlanul �rv�lkodott asztal�n. �desanyja agg�d�an j�rk�lt be hozz�, s meglep�dve tapasztalta, hogy a fia �let�ben el�sz�r kedvesen, s�t, kiss� b�nb�n�an besz�l vele. "Nem �gy akartam", ez az egy gondolat j�rt a t�ls�lyos sr�c fej�ben. "Hogy �lhette t�l...?"

M�reg. Ez volt az els�, amire gondolt �s tal�n nem is az utols�, ahogy els�t�lt ki tudja h�nyadszorra Eric Cartman h�za el�tt. Kyle idegesen, gy�ngy�z� homlokkal b�mult meg rajta mindent, s keze ak�rh�nyszor megr�ndult, �gy rejtette el �ket. Persze, tudta, nem sok�ig k�pes majd mag�t vissza fogni. Mert meg akarta tenni, miel�tt elmenne majd Stan-hez �rz�seit kiter�teni, �m �gy is akarta int�zni, hogy ne legyen bel�le balh�... legal�bb is, ne akkora. Hisz’ a feket�t hamarosan kiengedik. Most m�r csak ez a h�rom dolog volt. Stan, annak sz�lei �s Cartman. Ma pedig elakarja int�zni mindet...
Telefonj�t szinte kicsapta a zseb�b�l, majd Kenny sz�m�t kikeresve kezdte is megcs�rgetni, ahogy elindult fel�, �m hamar r�j�tt, semmi nem biztos�tja, hogy a sz�ke otthon t�lt�tte a napot.
- Mondjad - sz�lt bele a sz�ke f�radt hangon, miut�n m�r hatodik alkalommal is kics�ng�tt a telefon.
- El tudn�l velem j�nni Cartman-hez? – k�rdezte Kyle, ahogy szusszanva sim�tott v�gig homlok�n.
- Hogyne - motyogta a fi�, majd kisebb hezit�l�s ut�n folytatta. - Most keltem f�l, ide tudn�l j�nni?
- Megyek - j�tt is a v�lasz, ahogy mar siet�sen indult is tov�bb a McCormick birtok fel�, majd amint oda�rt, h�tul �tbucsk�zva kopogott be Kenny ablak�n.
Hirtelen egy sz�ke, kiss� bozontos haj bukkant fel az ablak m�g�l. Miut�n kezeivel �vatosan felnyitotta az �veget, r�gvest ki is m�szott rajta. - Cs�, haver - k�sz�nt�tte bar�tj�t, m�g gyorsan leporolta a szok�sost�l elt�r� fekete kapucnis f�ls�j�t.
- Hey - biccentett fel�, majd nem is v�rva indult meg Cartman h�za fel�.
- Sz�val – Kenny szemeit d�rzs�lgetve k�vette Kyle-t, majd �s�tott, miel�tt folytatta volna a mondatot -, ma sz�tvered?
- Igen, de szerintem n�mi k�d lesz rajtam, sz�val ha esetleg �gy �rzed, t�lfesz�tem a h�rt, �ll�ts meg - k�rlelte, m�gis m�r �kl�hez sim�tva ropogtatta meg ujjait.
- �gy lesz - v�gta zsebre kezeit Kenny. - Viszont m�r kij�r neki egy er�s kis ver�s, sz�val az�rt annyira nem foglak visszatartani.
- B�zom benned - mosolygott r�, �m nem is mondott t�bbet. Csendben haladtak egym�s mellett �s m�g Kyle bossz�j�n dolgozott �gy Kenny igyekezte kiv�gni mag�t a f�l�lomb�l, m�g v�g�l el nem �rtek a barna kis rezidenci�j�hoz, hova Kyle cs�ngetett be.
Kisv�rtatva egy barna haj�, meggy�t�rt arc� n� nyitott ajt�t. - Szervusztok fi�k - k�sz�nt�tte �ket kedves hangon, mialatt kontyba felfogott haj�t igazgatta.
- Eric-et keress�k, besz�ln�nk kell vele. - Kenny kertel�s n�lk�l el��llt sz�nd�kukkal, melyt�l a n�nek kiss� elhalv�nyult eddig �lesen l�tsz�d� mosolya.
- Gondolom, okkal... A szob�j�ban van. Menjetek csak.
S ezzel beengedte a k�t fi�t, majd becsukva ut�nuk az ajt�t ment vissza a konyh�ba, hogy valami eb�det k�sz�tsen.
Kyle mar s�t�t tekintettel indult felfel�. Testet m�r most el�nt�tte az idegess�g, �s a reszket� d�h, mi id�ig oly’ sz�pen lappangott benne. Amint a m�r szok�sos szob�hoz s�t�lt, be is nyitott, s �gy kellett t�rt�ztetnie mag�t, hogy ne t�pje le Eric fejet.
Cartman nem tisztelte meg bar�tait azzal, hogy megforduljon; puszt�n �lt a sz�k�ben, h�ttal nekik, s b�mult kifel� az ablakon. - Sz�m�tottam r�d, Kyle - jegyezte meg m�l�zva. Kenny kiss� megb�ntva h�mm�g�tt egyet, miut�n �sszefonta karjait. - �n is itt vagyok - h�zta sz�j�t a sz�ke.
- Miattad volt – k�z�lte Kyle, ahogy beljebb l�pve csukta be ajt�t l�b�val. - Ha Te nem vagy, nem t�rt�nt volna meg.
- Ugyan m�r, Kyle - fordult v�gre meg a k�v�rk�s fi�, s lassan sz�tt�rta karjait. - Te is t�k�letesen tiszt�ban vagy azzal, hogy a kis depis bar�tod el�bb vagy ut�bb mindenk�ppen megtette volna. Legal�bb... - hangja elhalkult, s mintha nem lett volna biztos mag�ban egy pillanatra. B�r amilyen gyorsan j�tt, olyan hamar m�lt az �rz�s. - Legal�bb egy�tt lehetett volna a k�cs�g kutyusk�j�val! Vau-vau! - Kenny felszisszent; tal�n ezzel a mondattal ker�lt Cartman m�g k�zelebb a veszt�hez.
Ami pedig tal�lat volt. Hisz Kyle tudta, tal�n � egyed�l mennyit is jelentett Stannek - Sparky.
Alig lehetett l�tni, �m ezek m�r r�g nem a kiskori veszeked�sek voltak. Kyle hirtelen ugrott, �s a sz�kben lev�nek r�gt�n a tork�t kapta el. �rezte, ahogy az �d�mcsutka nyomja ujjait, s azt is, ahogy balja a lend�let hat�s�ra a zs�ros pof�ba csattan. Tal�n valami reccsen�sre is meg mert volna esk�dni. A csont megad�an reccsent �kle alatt, mit�l az el�gedetts�g szinte r�gt�n bet�lt�tte a Kyle test�t. - Te fasz... - nem volt hangos, ahogy ujjaival k�zelebb r�ntotta nyak�n�l fogva az ellenkez� duci fi�t. - Nem tudod milyen �rz�s. De nem baj. L�sd, milyen rendes vagyok, megmutatom! - Keze pedig most has�ba f�r�dott.
"Ez m�g kij�r neki..." Kenny ezzel a gondolattal l�pett beljebb, majd becsukta maga m�g�tt az ajt�t, hogy a k�v�r sr�c hangos vinnyog�sa ne sz�r�dj�n ki. B�r tudta, Liane nem hat�dna meg kisfia seg�lyki�lt�sait�l (a n� mindig �gy tettette, mintha nem l�tja a dolgokat), m�gis biztosra akart menni. - Hagyd m-m�r - ny�sz�gte Cartman, ahogy kezeivel megragadta a zsid� fi� csukl�j�t, s er�vel kiford�totta. Eric nem volt gyenge sr�c; tests�ly�n�l fogva egy massz�vabb, hely�t k�nnyen meg�ll� fi�nak volt mondhat�, mi r�szben igaznak bizonyult. - Te mocskos zsid�! -  A barna minden erej�t �sszegy�jtve l�kte h�tra Kyle-t, majd hangos puffan�ssal vet�d�tt r�. Test�vel k�nnyen tartotta lent a f�ld�n, s kihaszn�lva a v�r�s haj� kiz�kkents�g�t, Cartman egy j� nagyot beh�zott neki, mit�l Kyle orra v�re is lassan megeredt. A hat�s nem maradt el; Kyle hangosan felmordult, Eric pedig fellelkes�lve az alulmaradt tekintet�n, felr�ntotta Kyle-t a f�ldr�l, s nekil�kte a falnak. Siet�sen megragadta kerekekkel ell�tott sz�k�t, majd saj�t feje f�l� emelve gy�jt�tt lend�letet. Erre persze m�r a sz�ke sem volt rest. - Na j�, el�g legyen! - mordult r�juk, �m hi�ba.
Kyle mit sem t�r�dve a f�jdalommal l�pett el�re, majd bele t�rdelt Eric goly�iba, s kihaszn�lva annak f�jdalmas meglepetts�get, er�teljesen lefejelve l�kte h�tr�bb a sz�ket, mi robajos puffan�ssal �rt f�ldet. Eric egyens�lya semmiss� foszlott, mit a zsid� fi� k�nny�szerrel kihaszn�lt; �jfent r�vetette mag�t Cartman-re, s ugyan egy�tt estek a sz�kre, hamar felt�p�szkodva kezdett a k�v�r fi� test�nek egyenletes rugdos�s�ba.
- Kyle! - f�rmedt r� Kenny, majd megragadta a sr�c karj�t, de az hajthatatlan volt; tov�bb rugdalta Eric-et, ki egy �vatlan pillanatban kezeivel szor�t�sba fogta a fi� bok�j�t, s oldalra gurulva r�ntotta maga ut�n. A v�r�s haj� ennek k�vetkezt�ben seggre esett, mit Cartman kihaszn�lva ugrott r�, �m most a z�ld sapk�t let�pve a zsid� fi�r�l kezdte h�zni nagy er�kkel a haj�t, mialatt megharapta az arca fel� ny�l� kezet. - Na most volt ebb�l el�g! - Kenny hangja m�ly �s ellenkez�st nem t�r� volt; el�sz�r Cartman-t fejtette le a v�r�sr�l egy gyors mozdulattal, majd Kyle kezeit fogta le, s morogva r�juk f�rmedt. - Ez a gyerekes t�pel�d�s kurv�ra nem megold�s, sz�val vagy most befejezitek, vagy pedig mind a kett�t�ket �gy sz�tverlek, hogy szarni sem fogtok tudni, az tuti!
Kyle lihegve ernyedt el, ahogy m�g ekkor is idegesen n�zett a dagadtra. Orr�b�l cs�p�g�tt a v�r, kez�n a fognyom csak �gy l�ktetett, m�gis a f�jdalom tompa �rz�sk�nt hatott. - Ha... Ha csak m�g egyszer... - ny�gte idegesen szuszogva - meg l�tlak Stan mellett, senki nem fog meg�ll�tani! Meg�llek! - kiab�lta, �s hangj�ban a harag csilingelt, �m ami m�g meglep� volt, az a tiszta �szintes�g volt. Mert k�pes lett volna r�, �s ezt � maga is j�l tudta.
Cartman-b�l kit�rt a k�r�r�mmel �titatott nevet�s. Hangj�ban �rz�d�tt, hogy hisz Kyle szavaiban, de az is, mennyire nem �rdekli. - Nem kell ott lennem, hogy �jb�l megt�rj�n - lihegte f�l�nyesen. - hiszen melletted sem volt m�r �p! J� hat�ssal vagytok egym�sra, buzuljatok-
- Kuss - sziszegte a sz�ke, s tekintete csak �gy sz�rta a gy�l�lettel �s megvet�ssel teli szikr�kat. Mikor l�tta, hogy a duci fi� v�gre befogja a sz�j�t, visszafordult Kyle-hoz, s a f�ldr�l felszedett sapk�j�t r�h�zta a v�r�s hajt�megre. - Menj�nk. - Azzal fel�llt, s h�zta mag�val Kyle-t, �m m�g miel�tt kil�pett volna, Cartman fel� k�p�tt. A v�r�s hab�r kifel� bukd�csolt, idegesen csikorgatta meg fogait. - Ha tehetn�m kit�pnem a hangsz�lait... - suttogta komolyan.
- Te is abbahagyhatn�d - vett el� egy pap�rzsepit a pul�verzsebb�l Kenny, majd �tny�jtotta a v�rz� orr� fi�nak. - Felideges�tettetek. Nagy faszok vagytok.
- K�sz... - morogta, m�gis befogta a sz�j�t, s nem sz�lt t�bbet. H�l�s volt a sz�k�nek az�rt, mert itt volt, �gy csup�n csendben orr�hoz nyomva a zsebkend�t n�zett maga el�, ahogy a h�zat is elhagyt�k minden k�l�n�sebb gond n�lk�l.
- �s most? – Kenny hangja m�r l�nyegesen nyugodtabb volt, mint n�h�ny perccel ezel�tt.
- Megpr�b�lom magam �sszeszedni �s elmegyek Stan-hez. Mondanom kell neki valamit, �s a sz�leinek is - s�hajtotta, ahogy m�r bar�ts�gosabban paskolta meg a nagyobb v�llait. – K�szi, hogy elk�s�rt�l.
- Nincs mit, de legk�zelebb �n foglak megverni t�ged - vigyorogta. - Nem akarsz el�bb bemenni egy mosd�ba? El�gg� szarul n�zel ki �gy v�res arccal.
- Hazamegyek, �s es�lyed sem lenne! - vigyorgott ugyancsak vissza r� Kyle, ahogy �tj�ba m�r saj�t lak�sukat vette.
- Rendben – b�lintotta Kenny. - K�s�rjelek el Stan-hez is, vagy onnant�l megleszel egyed�l is? Csak mert m�g van egy kis id�m mel� el�tt - s�hajtotta, mialatt belegondolt, hogy hamarosan vissza kell mennie a b�rba, ellenben sajnos munka�gyben.
- Nem - r�zta meg fej�t -, megleszek. Menj azt pihenj, �gy is gondolom kit�r� voltam a mai napodban.
- Megfosztott�l plusz egy �ra alv�st�l a t�bbi kilenc mellett - meresztgette a szemeit Kenny, majd v�g�l vigyorogva k�sz�nt el a v�r�st�l. �m miel�tt hazaindult volna, m�g �tadott neki egy kis bor�t�kot, melyre Stan neve volt �rva, majd dolg�t v�gezve otthona fel� vette az ir�nyt.
Kyle n�m�n n�zte meg a bor�t�kot, m�gis v�g�l zseb�be s�llyesztve azt futott eg�szen haz�ig. Egy gond letudva. Maradt kett�.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2015.10.29. 21:58 Noeeemi M�r az el�z� fejezetn�l meg�ltem volna Cartmant de ez �gy olyan j� volt ^-^ egyszer�en im�dlak titeket mindig megleptek :3