- Craig… kivagyok ettől a szagtól… - morogta Stan, ahogy orrát dörzsölgette.
- Kibírod. – jelentette ki, ahogy tovább festette Stan körmét.
- Már nem azért… DE TE MIÓTA FESTED A KÖRMÖD??!! – akadt ki, hiszen már fél órája ezen gondolkozott, mióta Craig belekezdett.
- Nem szoktam.
- Akkor hogy megy ilyen jól?!
- Ruby.
- Jah… és ma minek festetted ki?! Ráadásul… feketére… - mondta fintorogva, hiszen eszébe jutatta Gothos korszakát.
- Ez a stílus megköveteli. – nyalta meg ajkait Craig. – Kész. – végzett az utolsó húzással is, majd felrántva Stant, járta körbe Stant, és ellenőrizte ruháját. Csizma, feszes bőrnadrág, minek combrészén csipkék voltak, azokat pedig fűzőszerűen lehetett összekötni. Ujjatlan szintén bőr felsőjéről láncok lógtak le, mik szegecses övéhez voltak erősítve. Craig persze szinte ugyan ezt viselte, de rajta csipke helyett, láncok voltak.
- Ja, megvagyunk. – ragadta meg Stan kezét és kezdte kifelé húzni.
- És mi van ha én nem is akarok menni??! – próbált megállni, de a másik túl erősen húzta.
- Stan. 4 éve várom hogy itt adjon az MSI kocnertet, nem fogjuk kihagyni…
- DE CSAK TE VÁRTAD!!! – ordított, ám Craig maghoz rántva a fiút, suttogta annak ajkainak.
- A részem vagy, nem? – vigyorgott, majd meg is csókolta, mire persze Stan rögtön elpirult. Csak erre várt. Elhajolva tőle, kihasználta a fiú kábaságát, majd végül kiráncigálva a házból, dobta be autójába, és vitte el a koncertre.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés