- Miért pont ide jöttük? – jött egy kelletlen morgás Craigtől, ahogy folyamatosan a helyet méregette. Minden rózsaszín volt, és a szó szerint édes díszektől a hideg is kirázta.
- Mi bajod az édes dolgokkal? – kérdezte Stan, ahogy az asztalon dobolva várta már rendelésüket.
- Azzal, semmi.
- Hát akkor? – mosolygott, de választ már nem kapott, ugyanis Craig ismét az étlapot kezdte lapozgatni.
Stan felsóhajtott, mégis szemei felcsillantak, mikor kihozták a rendelést. Ő maga persze egy nagy epres kelyhet kért, míg a másik valami kisebbet, ami kevésbé volt édes.
- Aww végre~ - Stan felkapva a kanalat, egyből belekezdett. A Kanalat bekapva nyögött fel elégedetten, ahogy pilláit is lehunyta mellé. Lassan húzta ki szájából a kanalat, majd így folytatta. Minden falatnál nyögött, vagy sóhajtott, teljesen megfeledkezve magáról. Észre sem vette, de a vele szemben ülő Craig, nem is ette sajátját. Remegő kézzel szorította kanalát ahogy csak Stant nézte.
- Hm… Mi az? Te nem eszel? – nézett fel mikor kelyhének felét már elpusztította.
- Kinek az ötlete volt, hogy ide jöjjünk? – kérdezte komoran.
- Kennyé…
- Gondoltam. – morogta, mégis, áthajolva az asztalon, húzta magához Stant és csókolta meg.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés