|
10 érv az édesség mellet
2012.02.19. 01:29
Leximi i lumtur~ :3
Kenny magához véve a távirányítót, kapcsolta a pornó csatornára, a tv épp annyira volt hangos, hogy csak ők hallják.
- K-Kenny! - Stan feje vörös lett, ahogy próbálta elvenni a kapcsolót, így áthajolva Craig előtt, de az megragadva húzta magához, majd fülébe suttogva, ki is ütötte Stan-t, ki vörös arccal dőlt hátra a kanapén.
- Ezt nézzük! - jelentette ki. Craig közömbösen ült a két srác között, majd a szőke felé fordult.
- Azt mondtad valami jót fogunk nézni... - hangjában érződött a kiakadás.
- Ez nem jó?... - kérdezte, ahogy a képernyőre nézett. - Tökszép csaj van benne~ - Stan dühösen nézett a fiúra.
- De ez minket nem érdekel!
- Ha már nincs itt a kis barátod, rögtön pucér csajok bámulásával töltöd az időd? - kérdezte Craig, ahogy próbálta kerülni a hatalmas mellek látványát.
- Sajnos nem a barátom... - mondta sóhajtva Kenny. - Ha az lenne, nem nézném ezeket. - Stan félszemmel néha a képernyőre lesett.
- Láttam amit láttam... az a srác jobban kedvelt téged, mint azt a szaros műsort, amit ő választott - vont vállat, ahogy hátra döntötte fejét, ezzel tényleg elkerülve a látottakat.
- Attól még, hogy kedvel nem szerelmes belém. A kettő nem ugyan az. - jegyezte meg a szőke, Stan vörös fejjel nézte a képernyőt, majd elkapta a tekintetét. - Wops bocsi~ - tette hozzá Kenny, majd adott párat a hangra. - Így jobb?
- K-Kenny! - rivallt rá a fekete. A fekete eddig bírta, majd rávetődve a szőkére kezdte tőle elbirtokolni a távkapcsolót.
- Add ide!
- Neeem~ - Kenny felemelve kezében a távirányítót, szórakozott a másikkal.
- Gyerünk én nem akarom ezt nézni estig! - morogta, ahogy még jobban rá mászott a szőkére. Kenny még hátrébb vitte kezét, így már lassan teljesen rajta feküdt Craig.
- Ha nem váltunk, akkor én fogok neked olyan élményt nyújtani amihez még felizgulnod sem kell - morogta, ahogy még mindig kapálózott bár most mélyen a Kenny szemeibe nézet.
- Ó mire gondolsz?~ Talán megegyezhetünk~ - mondta vigyorogva.
- Na hagy halljam... - abbahagyva a kapálózást, de nem szállt le.
- Hm~ Nem is tudom~ - A mögöttük lévő Stan-re sandított, majd elvigyorodott.
- Na! Nem akarok este 9-ig pornót nézni! - Stan szemöldök felhúzva nézett Kenny-re, ki vigyorogva állt fel, majd ült le a fiú mellé, így Stan került középre.
- Vedd ki Craig, és azt nézünk amit csak te szeretnél~ - mondta vigyorogva, majd a távirányítót Stan bokszerébe tette.
- Mi a...! - morgott a fekete, ám Kenny hátul lefogva kezeit suttogott folyamatosan halkan fülébe, mitől feje vörös lett, és tekintete is ködössé vált. A fekete erre rezzenés mentes arccal halászta elő a fiú gatyájából a távirányítót, majd diadalittasan elkapcsolt egy foci műsorra, ahogy hátra dőlt. Kenny sóhajtott, majd végig nyalt Stan fülén, ki erre alsóajkába harapott. Megint fülébe súgta a szót, majd elengedte, így Stan kómásan dőlt neki Craig-nek, míg Kenny is hátradőlve a kanapén kezdte a focit nézni.
- Nagyon kedvelhet, ha ezek után sem öl meg - mondta főleg a szőkének címezve mondatát, bár szemével Stan vörös arcát nézte.
- Nagyon kedvel~ - mondta kuncogva Kenny, majd ő is a még kába Stan-re nézett. - lehet kicsit sok volt~
- Eltúloztad? - kérdezte, ahogy megfordítva a fiú vállait és kicsit megrázta - Hey Stan~ rendben vagy?
- Ja igen persze... - hadarta, ahogy fürtjei közé túrt, majd ő is hátradőlt az ágyon. Szemei még mindig ködösek voltak, és arca még mindig vörös. Kenny, Stan-t fixírozta, majd újra a focit kezdte el nézni.
- Ilyenkor olyan aranyos~ - jegyezte meg kuncogva a szőke. Craig csak hümmögött, ahogy kiengedett egy lágy mosolyt, majd ő is hátradőlve nézte a focit. Stan mikor magához tért pár perc után, előredőlve nézte csillogó szemekkel a focit.
- Tuti a MU nyer! - mondta vigyorogva, mire Kenny elvigyorodott.
- Barca a nyerő~ - Stan felé fordulva vigyorgott a szőkére, ilyenkor már mind ketten tudták miről van szó.
- Ha én nyerek, egy hétig nem nézhetsz pornót! - Kenny elszörnyedt, majd aztán elvigyorodott.
- Ha én nyerek leszopod Craig-et! - A távirányító csattant a szőke fején, ahogy Craig most már másodjára hajította neki.
- Engem hagyj ki belőle! - mordult rá, ahogy már a következő dobó tárgyat fontolgatta.
- Jó akkor engem! - mondta vigyorogva Kenny, miközben fejét fogta.
- Nem! Senkit! - jelentette ki Stan.
- Jó, akkor 10 percig azt csinálok veled, amit csak akarok! - Stan szemöldök ráncolva nézett a másikra.
- Amit csak akarsz? - kérdezte vissza hümmögve.
- Amit csak akarok! - Kenny megnyalta ajkait. - És ha te nyersz, akkor te tíz percig.
- Jó, legyen! - vágta rá, Stan. - Úgy is a MU nyer... - vetette oda flegmán.
- Úgyis a Barca~ - válaszolta vigyorogva, majd mindketten előrehajolva nézték a focit. Craig a fejét fogva nézte a tv-t és már magában tudta, hogy a Barca nyer és szegény Stan ismét megszívja... A meccs alatt mindkét fiú feszülten figyelt. 1-1 volt az állás végig, ám az utolsó 5 percben a Barca rúgott még egy gólt, Kenny felugrott örömébe, míg Stan hátra dőlt.
- Basszus majdnem... - nyöszögte, mire Kenny vigyorogva már el is tűnt.
- Honnan tudtam, hogy ez lesz - kérdezte magától Craig ahogy a feketére nézet - végrendelet? - vigyorgott.
- Igen... - nyöszögte. - Tudom mit fog csinálni... ugyan azt mint a múltkor... - elpirult. - Akkor is túl mélyre nyomta és fájt! - nézett Craig-re szemöldök ráncolva.
- Tömörebb szavakban, különben kénytelen vagyok félre érteni... - mondta. Stan felhúzta szemöldökét.
- He? - De Kenny eddigre visszaért, majd egy rántással vette le a hosszú selyemnyalókáról a papírt, majd beülve Craig mögé, hajolt át előtte, húzta magához Stan-t, és nyomta szájába a nyalókát.
- Az egészet! - parancsolt rá, ahogy tartotta a nyalókát.
- De olyan édes... - nyöszögte. - Rhadásul mhiért nemh tarthatom magamnak? - Kenny nem válaszolt, csak elvigyorodott. Craig felkuncogott a jelenten, majd visszafordulva nézte a tv-ben az összesítést.
- Mérjem az időtőket? - kérdezte még mindig vigyorogva.
- Mérd~ - vágta rá Kenny.
- Nemh! - vágta rá Stan, mire a szőke mélyebbre nyomta szájába a nyalókát, aminek hatására felnyögött. - Neh mhár...
- Így kínozni szegényt~ de lásd be Stan, te mentél bele - bólintott, majd órájára pillantott.
- Deh... olyan édes... - motyogta Stan, majd Kenny elkezdte mozgatni a másik szájába a nyalókát.
- Ó tényleg, valamit még elfelejtettem, Craig, addig átvennéd? Köszi~ - Meg sem várva a másik válaszát hagyta ott őket, Stan szájából kilógott a nyalóka. A fiú tartotta a pálcát, de többet nem tett.
- Most elmenekülhetsz - húzta ki a másik szájából, majd ős is megnyalta az édességet - finom~ irigyelek~
- Finom?! - akadt ki Stan.
- Imádom az édes dolgokat - mondta mosolyogva ahogy ismét nyalt rajta egyet, majd vissza adta a fiú kezébe - nem tudom mit nem szeretsz rajta~ - Stan elvéve a nyalókát nézett rá, ám mielőtt válaszolhatott volna, Kenny lehuppant megint Craig mellé, majd áthúzva a fiú előtt elvette a nyalókát tőle, és megint szájába dugva kezdte mozgatni.
- Remélem addig leállítottad a stoppert~
- Elindult nincs szünet - ismét az órájára néztet - 5 perc és 34 másodperc. - Kenny csalódottan sóhajtott.
- Akkor ki kell élvezni minden percét~ - megfogva Stan állát, húzta magához még közelebb, és úgy kezdte be-ki tolni a másik szájában a nyalókát, ki néha fel nyöszögött, és arca is egyre vörösebb lett. Craig ismét a képernyőt nézte, de valahogy nagyon zavarta , hogy konkrétan előtte folytak az események, de egy szót sem szólt. Kenny feltolva a másik állát nyomta még mélyebbre szájába a nyalókát, így Stan lehunyva szemeit nyöszögött.
- Neh... mhár... túl... mélyh... - sóhajtozta.
- Nem lenne jobb ha mellé ülnél? - fordult a szőke felé, ahogy fél szemmel Stan-t nézte.
- Nem~ Így sokkal jobb... nem igaz Craig?~ - Craig-re sandított, ahogy még mélyebbre nyomta Stan szájába a nyalókát, ki erre felnyögött. A fiú morgott valamit, majd az órájára pillantott.
- Egy perc! - Kenny vigyorogva tolta egyre mélyebbre Stan szájába a nyalókát, aki már minden mozdulatnál nyögött.
- Túl... túl... mélyh... hallodh?!... - sóhajtozta. A fiú folyton az óráját nézte, majd mikor lejárt az idő kikapta a szőke kezéből a nyalókát és kihúzva a fiú szájából rakta bele sajátjába. Stan jólesően sóhajtott fel, ahogy megtörölte ajkait, míg Kenny csalódottan sóhajtott.
- Fogadhatnánk még valamibe~ Élveztem ezt a röpke 10 percet~ - Stan felmordult.
- Én nem!
- Nem is értem néha, hogy bírjátok ki egymás mellett - ki be tolta a nyalókát a szájában, majd végül megnyalva vette ki és mutogatott előbb a szőkére, majd Stan-re - amúgy is, nem lett volna kellemes látni, ha megfullad az édességtől, vagy mert lenyomod a torkán...
- Annyira mélyre nem nyomtam, ha savanyú nyalóka lett volna, nem lázadt volna~ - mondta vigyorogva Kenny-re, mire Stan felhümmögve bólintott.
- Az lehet...
- Kipróbáljuk?! - csillantak fel Kenny szemei.
- Nélkülem - pattant, fel Craig ahogy a kis pálcikát, ami a nyalókából maradt a kukába dobta. Kenny visszahúzta a kanapéra, majd komolyan nézett a feketére.
- Craig. Ha csak ketten vagyunk, nem buli. Ráadásul kitudja mit művelnék vele ha kettesben maradnánk?... - megnyalva ajkait nézett Stan-re, ki nem reagált csak tovább nézte a tv-ét. Nagyokat pislogott a másikra.
- Nem érdekel, de én nem akarok köztettek lenni, annyi szent - morogta, majd megragadva a fekete vállát húzta magához majd mutatott egyenesen a két szép szeme közé - tudod mennyire idegesítő nyögdécseléseit hallgatni? - kérdezte, ahogy még mindig tartotta a fiút. Stan szemöldök ráncolva nézett vissza a másikra, bűnbánóan.
- Bocs de... nem tehetek róla... - motyogta, mire Kenny felkuncogott.
- Szerintem nagyon édesek~
- Mindegy - elengedve borzolta meg a fekete tincseket, majd ismét az órájára pillantott - megnézem mivel tököl Clyde, addig meg próbáld meg nem megölni - mondta lemondóan, majd gyorsan elfutott, hogy a szőke ne tudja vissza húzni. Kenny átkarolva Stan nyakát húzta magához.
- Van kedved egy gyors menethez?~ - kérdezte gonoszan vigyorogva, mire Stan is ördögien elvigyorodott.
- Veled bármikor! - válaszolta, ahogy ráugrott Kenny-re.
Az este igen hamar eljött és a négy fiú a biztonság kedvéért, már fél 9-kor kint ácsorogtak a buszra várva. Végül megérkezet és a buszvezető kedvesen invitálta fel őket a tök üres buszra. Kisebb volt, mint amivel jöttek, de még így is üres volt az egész. Clyde ahogy felszállt, már is elnyomta az álom melyet egyik bőröndjével osztott meg. Craig hátrébb foglalt helyet és kifele nézet az ablakon. Kenny és Stan, párhuzamosan Clyde-al ültek a buszon, Kenny az ablak mellett foglalt helyet, míg Stan kívül ült, nagy bánatára. Kenny egyből magára tette mp4-ét, és úgy nézett Stan-re.
- Elfáradtam... - mondta, mire Stan bólintott.
- Én is... - sóhajtott. Kenny eldőlve a székbe, vette magára kapucniját, majd őt is hamar elnyomta az álom. A buszsofőr látva, hogy a fiúk kezdtek aludni a világítást is lekapcsolta a kedvükért. Craig csupán morgott, egyet, de nem szólt semmit érte. Stan pislogott párat, majd sóhajtva kezdett kifelé bámulni az ablakon, ahogy néha Kenny-re pillantott, mikor az mocorgott kicsit.
- Miért nem alszol te is? - kérdezte Craig, ahogy hirtelen megjelent a fiú mellet.
- Nem vagyok álmos... - mondta, ahogy felnézett a fiúra.
- Véletlenek - mondta, ahogy ismét elfordult és hátra sétált a csomagjához és megrázott egy kisebb zacskót - még van benne. Kéred? - Stan szemei felcsillantak.
- Naná~ - mondta ahogy felpattanva máris a fiú mellett termett. Aki a kezébe nyomta a kis zacskót, majd ő pedig egy másikat halászott elő a táskájából, majd be is kapott egyet. Stan csillogó szemekkel kapott be egy cukrot, majd jólesően felsóhajtott.
- Hm~
- A savanyú dolgok nem tesznek jót a közérzetednek, tudsz róla? - nézet rá - Ráadásul... az édes típusok édest kéne, hogy egyenek.
- Hogy érted, hogy nem tesz jót a közérzetemnek? - kérdezte szemöldök felhúzva, ahogy a cukron nyamogott.
- A hangulatod is olyan... - kapott be ismét egyet - látszik rajtad. Kiül az arcodra.
- Ez nem igaz... - morogta, ahogy megropogtatta a cukrot. A fiú viszont csak megrázta a fejét.
- Én látom~ látszik rajtad. - Stan elmosolyodott.
- Ezt csak beképzeled... - legyintett. Hirtelen fogta meg az állát, majd fordította maga felé és mélyen nézet a szemeibe.
- Most is látom rajtad. A szemeidben és az arcodon, plusz az hogy csak savanyút vagy hajlandó megenni - lassan közelített hozzá, ahogy kezét elvette az állától - de van egy fontosabb jel is. A medál már nem lóg a nyakadban. - Stan szemei kikerekedtek. Tény volt, a nyaklánc amióta szét verte, már nem nyakába hordta, hanem zsebében, és azóta még jobban el volt keseredve.
- Ugyan már... annak a nyakláncnak semmi jelentősége nincs. - mondta közömbösen.
- A hazugság is nagyon látszik rajtad - folytatta tovább ahogy még jobban közelített hozzá. Érezte a másik lélegzetét mely bizsergette bőrét - átlátszó vagy. Számomra nagyon...
- Csak számodra... - válaszolta, ahogy nem húzódott el. - Csak tudnám miért... - morogta. Craig elmosolyodott, majd tovább hajolt ám elkerülte a másik ajkait helyette a fülébe suttogott.
- Csak, hogy tudd. Azokat akiket szeretünk, nem csak figyeljük, hanem meg is értjük. Szinte bele látunk a fejükbe és ha kell mindig ott leszünk nekik, ha támasz kell - lassan hajolt el, majd még egyszer bele nézet a sötétkék szemekbe. Sajátjai megcsillantak, ahogy elvigyorodott és egy újabb cukorkát rakott a szájába. Stan még pár másodpercig meglepetten pislogott a fiúra. Mellkasában fura érzés járta át, amit nem tudott hova tenni, túl rég érezte ahhoz, hogy felismerje ezt az érzést. Kissé elpirult, de végül megrázva fejét, kapott be ő is egy újabb cukrot.
- Amúgy jól csókolok? - kérdezte még mindig vigyorogva. Stan arca vörös lett, ahogy ráharapott a cukorra zavarába.
- Ezt muszáj pont tőlem megkérdezned? - morogta.
- Tekintve, hogy téged csókoltalak meg és nem a szőke barátodat~ - nézett rá komolyan bár a vigyor nem olvadt le az arcáról.
- Rajtam kívül már biztos csókoltál meg mást is~ - legyintett.
- Igen. Volt egy két alkalom, de ők jelen helyzetben nincsenek itt vagy éppen nem tudnak válaszolni - vont vállat. Stan pislogott párat, majd sóhajtva pirult el kissé, és fordította el tekintetét.
- Ja.
- Na akkor? Jól csókolok? - kérdezte ismét.
- Ja... - morogta vörös arccal.
- Érdekes - morogta elgondolkodtatóan, ahogy hümmögött párat. Stan meglepetten nézett rá.
- Mi?...
- Semmi, semmi~ amúgy kérsz még egyet? - nézett rá komolyan. Stan leesett állal nézett rá Craig-re, nagyokat pislogva.
- Az emberek szereti a jó dolgokat~ - kuncogott, ahogy belenyúlt Stan kezében levő zacskóba és kivett onnan egy savanyú cukrot.
- Igen de... - motyogta Stan ahogy feje még vörösebb lett. Ismét elmosolyodott, majd bekapva az édességet, ragadta meg a fiú fejét és csókolta meg. Nyelvével előbb végignyalt a másik szájpadlásán, majd átadva a kis golyót húzódott el.
- Nem is értem, hogy szeretheted~ tiszta savanyú - nyalta meg ajkait. Stan kikapva Craig zacskójából egy cukrot, kapta be, majd közel hajolva Craig-hez, megcsókolva a másikat, adta át neki a cukrot, az egész csupán pár másodperc volt.
- Én se értem, te hogy szeretheted~ - jegyezte meg, mikor elhajolt a másiktól.
- Mert imádom az édes dolgokat~ - mondta kicsit sem meglepve, ahogy szopogatta a cukrot tovább - na és mi lehetne jobb, mint kapni egy édes csókot egy édes sráctól~ - Stan nagyokat pislogva nézett végig magán.
- Mióta vagyok én édes?!
- Hey, hey~ - emelte fel védekezően kezeit, majd előre fele bökött a szőkére - a haverod mondta~ én meg hiszek neki.
- Kenny hülye! - jelentette ki. - Ráadásul te mondtad, hogy a savanyú cukor kiül a közérzetemre, és hogy ez látszik rajtam~ - tette hozzá.
- És ki beszélt most a savanyú cukorról? - kérdezte nevetve, ahogy átkarolta a másikat, majd közelebb húzta magához - Ne akadj ki mindenen és próbáld mindig a jobb oldalát nézni a dolgoknak~
- Te optimista vagy... - jelentette ki, ahogy felnézett a másikra.
- Te meg pesszimista, mert a béka feneke alján ülsz, de amúgy szerintem realista lennél - bólogatott, ahogy ismét elengedte.
- Hey~ Én így is realista vagyok~ - mondta kuncogva.
- Ahh~ hogyne hogyne~ - dőlt el, majd kifele kezdett bámulni. Kenny nyöszögve dőlt el, és mikor körbe tapogatva nem találta a feketét, hangosan felszólalt.
- Stan...! - ekkor vette le füleiről a bömbölő fülhallgatókat. - Stan... - nyöszögte, ahogy megdörzsölte szemeit. Stan felpattanva lépett oda Kenny elé, majd nézett le rá.
- Mi van?... - kérdezte nagyokat pislogva, Kenny megragadva karját húzta el.
- Olyan... jót... álmodtam... - lerántotta maga mellé a fiút, majd mesélni kezdte boldogan csilingelő hangon. A fekete arra fele nézet ahol Kenny-éket vélte, bár az kissé homályos buszban ez nem látszotta annyira jól. Stan végül a földön kötött ki, amikor megpróbált menekülni, Kenny fölé mászva fogta le, majd fülébe suttogva párszor a szót bénította le.
- Szóval olyan cuki volt az álmomban is Kyle~ Yay~ Imádom~ Alig várom hogy, újra lássam~ - áhítozott, ahogy Stan-en ült.
- Nem gonoszság, hogy szegényt letepered pár szóval? - állt fölöttük meg a fiú, ahogy fejét rázva nézte őket.
- Miért, te nem örülnél neki ha le tudnád teperni őt egyetlen szóval?~ - lenézett Stan-re, majd megfordítva a feketét, telepedett rá hasára. - Ráadásul ilyenkor nagyon cuki~ - Stan vörös fejjel nézett fel kábán Craig-re.
- Örülnék, ha tudnám a szót, de biztos nem erre használnám - lassan leguggolt, majd végig simított a fiú vörös arcán. Ujjai lágyan érték előbb állát, majd lassan fölfele haladva a haját is kicsit megborzolta.
- Akkor mire?~ - kérdezte Kenny vigyorogva. Craig elmosolyodott, ahogy még egyszer megérintette a fiú arcát, majd felkelve csak kuncogott egyet.
- Ezt inkább nem kötöm az orrodra. - Kenny elvigyorodva hajolt le Stan-hez, kinek pirossága kezdett elmúlni, majd miután megint a fülébe súgta párszor a szót, arca megint teljesen vörös lett.
- Ha elmondanád mire akarod használni... és jó ügy lenne~ - pajzánul elmosolyodott, ahogy Craig-re nézett. - Akkor én is elmondanám azt az egy szót~ - Craig viszont ismét megrázta a fejét.
- A nélkül szeretném elérni azt amit akarok~ - Kenny vigyora mosollyá váltott át.
- Mondtam én, hogy megakarod erőszakolni~ - mondta mosolyogva.
- Csak utánad~ - mosolygott vissza, ahogy ismét lenézet Stan-re. Ki nyöszögve túrt fürtjei közé.
- Kenny... szállj már le rólam... - nyöszögte, ahogy kezeivel fel tolta magát, ám ekkor Kenny közel hajolva hozzá, megint fülébe súgta párszor a szót, mitől vissza dőlt. Kenny lejjebb csúszva helyezkedett el a másik ágyékánál.
- Egy nap biztos magadtól rá jössz...~ - mondta, ahogy felnézve a fiúra mosolygott rá.
- Lehetséges, de ha most nem zavar asszem hunyok egyet... még van másfél órám rá - az órájára nézet, ahogy azon felvillant egy kis lámpa, majd leguggolva Stan-hez paskolta meg a homlokát - jó éjt Stan~
- Jó... éjt... - suttogta, ahogy felnézett a fiúra. Kenny mosolyogva állt fel róla, majd ült le helyére. Craig ugyan így tett ahogy hátra gyalogolt és elfeküdt két ülésen. Stan nyöszögve tápászkodott fel, majd ült le Kenny mellé, és dőltek egymásnak. Így szenderedtek el.
Hétfő reggel, első óra, tesi. A társaság fele még félálomban bóklászott a tesi teremben, míg az aktívabb fele a kirándulásról trécselt. Mikor bejött a testnevelés tanár, a tanulok szó nélkül álltak fel sorba.
- Mint mindenki tudja jövő héten Sportfesztivált tartunk melyen a részvétel kötelező. Ráadásul az egyesület tagjai végre elérték azt is, hogy minden diáknak minimum 2 sportágban részt kell vennie! Nagyszerű - mondta büszkén, ahogy kihúzta magát - lányoknak, fiúknak külön, de vannak vegyes ágak is! Készüljetek rá. A papír ki van függesztve, hogy milyen sportok vannak. Jövő hét keddig mindenkinek le kell adnia miből megy. Természetesen aki többet akar lehet. Szerdán a fesztivál. Aki nyer minimum 2 érmet, az felmentést kap a testnevelés alól tőlem. Rendben, most meg készüljetek rá! Szabad foglalkozás, de sportoljatok! - fejezte, be majd elkapva az egyik diákot kezdett neki magyarázni, ahogy az irodája felé tartott. Stan egyből a kifüggesztett papírhoz ment, mögötte Kenny és Kyle, persze Kenny már korán reggel ölelgette a vöröst.
- Nem értem minek kettő számban is részt venni... tavaly csak egy volt - morogta, ahogy megközelítették a kifüggesztett papírt melyen vagy 60 sportág volt felfirkálva.
- Kosár. Foci. - jelentette ki Stan, ahogy hátrafordulva nézett Kyle-ra, majd Kenny-re, aki ugyancsak a vörösre nézet az azonban szemezve mind a kettőjükkel sóhajtott egy mélyet.
- Max. kosár. A fociban szar vagyok.
- Akkor mi legyen a második? - kérdezte Kenny, ahogy ő is a papírhoz lépett. Kyle végig futta szemét a papíron, majd rábökött egyre.
- Hatvam méteres futás nekem tökély - bólintott - arra nem kell sokat edzeni. Sima sprint.
- Akkor én is ezeken indulok~ - mondta mosolyogva Kenny, ahogy átkarolta Kyle nyakát.
- Gyakorolhattok is. Kenny próbáld megerőszakolni Kyle-t, ő meg majd elmenekül előled...~ - mondta vigyorogva Stan. A fiú felmordult és egy nagy ütést mért a fekete fejére.
- Nem kötelező azokon indulni amin én - nézett rá barátjára, ahogy kissé elpirult.
- De én azokon szeretnék részt venni, amin te is~ - mondta ahogy hozzá dörgölőzött a másikhoz. Stan hümmögve méregette tovább a papírt.
- Te akkor fociban és kosárban veszel részt? - kérdezte, ahogy vissza fordul Stan felé, bár eközben próbálta leszedni magáról a szőkét.
- A kosár biztos. - bólintott, majd újra a papírra nézett. - Meg ja, szerintem foci. - Kenny elengedte Kyle-t.
- Fogod bírni? - kérdezte, ahogy ismét végig nézet a papíron - két olyat választasz ami elég nehéz ráadásul az ember benne hamar kifárad. - Stan elégedetten elvigyorodott.
- Persze. Mindkettőt szeretem. Nem fogok bennük elfáradni, jó kondiba vagyok~ - mondta mosolyogva.
- Persze, te sokat sportolsz, de ha lenne egy barátnőd hm~ Akkor biztos mindig... - kezdett bele vigyorogva Kenny. De a vörös a szavába vágott, amikor megpillantotta Craig-et kijönni a tanártól.
- Hey Craig! - intett neki oda, ki csupán lustán fordult meg.
- Vagy barátod...~ - mondta vigyorogva Kenny, ahogy Craig-re nézett. Stan tudva kire utal a szőke, lépett oda hozzá, és kezdte el ütlegelni. Kyle erre csak megrázta a fejét és a fekete is csupán egy lemondóan sóhajtott.
- Miben indulsz? - kérdezte, ahogy végül a fiúra terelődött a figyelme.
- Gerelyhajítás, kislabda dobás és kosár.
- Szuper, akkor lassan összegyűlik a kosárcsapat. Én Kenny és Stan is megyünk - mutatott hátra a két fiúra, mire Craig elmosolyodott. Kenny kissé megtépázódva ölelte át Kyle-t, egyben dőlt neki.
- Pedig milyen cukik lennétek Stan-nel szurkoló lány ruhába~ - Stan hátra rántva kezdte megint ütlegelni.
- Most megyek ha nem gond. Elkértem a labdákat hajigálni. Kimegyek a pályára... - mondta ahogy még mindig a két fiút nézte, majd végül intve egyet futott el.
- Kyleee~ - csimpaszkodott bele a szőke a vörös karjába, mire Stan abba hagyta annak ütlegelését, és lihegve lépett Kyle mellé.
- Akkor... én megyek focizni... - mondta, ahogy kifújta a levegőt.
- Ha nem hergelnéd talán nem ütne folyton... - morogta ahogy felkaparta a földről a szőkét. Kenny mosolyogva simított végig Kyle arcán.
- Tényleg aranyos lennél egy olyan ruhába bár~ - alsóajkába harapott. – Így is irtó édes vagy~ - Arca elvöröslött és lehajtva fejét indult el.
- Megyek futni... - mondta halkan. Kenny nagyokat pislogva nézett a távolodóra.
- Ő nem lány. - szólalt meg Stan ahogy mellé lépett. - Az ilyet nem bóknak veszi... - morogta, ahogy elindult a focizok felé. Kenny csalódottan sóhajtott, ahogy Kyle után nézett.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
