|
A csigák szaporodása
2012.01.19. 23:34
Párosítás :: Style (StanXKyle)
Írta: AkaMoete & Evee-chan
Korhatár :: R-17
Szerzői megjegyzés :: Ümmm... xD a Cím magáért beszél~
A második óra környékén járhatott. A tanár érdekfeszítő előadást tartott a csigák szaporodásáról, amire kb. senki nem figyelt. Ez az osztály mindig is ilyen volt. Egyedül Kyle Broflovski sandított néha a táblára. Jó tanuló, de még őt sem kötötte le annyira a csigák. A mellette ülő fekete viszont halára unta magát. És plusba még kanos is volt. Agyában hamar támadt egy gonosz ötlet, minek kivitelezésébe már bele is kezdett. Hasához kapva, görnyedt elő nyöszörögve.
- Úristen... - Kyle felé fordult kérdően.
- Stan? - suttogta, hogy azért ne vegyék őket észre.
- Asszem... mindjárt... - szájához kapva kezét, sandított fájdalmasan a vörösre. Aki szinte rögtön vette a lapot.
- Tanárnő! Stan rosszul van - mondta és hangja igen komoly volt, ám a nőt ez sem hatotta meg.
- Marsh akkor menj ki!
- Kyle... segíts... - nyöszögte, ahogy megpróbált felállni.
- Ajj már! Rendben! Broflovski kísérd ki! - bökött a szenvedőre, majd tovább folytatta az anyagot. Ez alatt Kyle készségesen állt fel és Stan hóna alá nyúlva kezdtek kisétálni.
- Minden oké? Hányod kell? - Stan nem válaszolt, csupán remegve szorította görcsösen kezét szájára. - Mosdóban! - gyorsította meg a lépteit, majd mikor oda értek körbe nézve vezette be - így jó lesz... add ki magadból nyugodtan.
Stan ekkor vette el szájáról kezét, majd vigyorodott el gonoszan, ahogy Kyle felé fordult.
- Már sokkal jobban vagyok...
- Oh - lepődött meg, majd elmosolyodott - ennek örülök, akkor menjünk vissza.
- Már is visszamennél?~ - vigyorodott el, majd megragadva a másik csuklóját, húzta magához, majd csókolt bele nyakába. Felnyikkant az érzéstől, és egyben egy jóleső sóhaj is kicsúszott a száján ám épp időben kapcsolt.
- Stan... elég! - lökte el - Mégis mi a francot csinálsz?!
- Csak kicsit szórakozom~ - mosolygott álszentül, majd újra magához húzta a fiút, ám ezúttal annak karjait háta mögé fogta le, és így kezdte szívogatni Kyle nyakát. Felnyögött ismét, ahogy testén jólesően futott végig egy borzongó hatás. Ez egyre jobban felcsigázta a feketét, egy kézzel fogta le a fiú két csuklóját, szabad kezével pedig fenekébe markolt, ahogy nyakán továbbra is kis vörös foltokat gyártott.
- Ahh~ Stan, neh... - nyögte, ahogy kissé neki dőlt a fiúnak - miért...?
- Mert kívánlak~ - suttogta a másik fülébe, majd végig nyalt azon, és lágyan megharapta. Ezután ismét visszatért nyakához, ahogy lent ügyködő keze előre siklott, és nadrágon keresztül kezdte dörzsölgetni a másik tagját. Teste egyre jobban kívánta és ezt érezni is lehetett.
- Neh~ elfogom... veszetni a fejem... - motyogta, sóhajok közben.
- Igenh?~ - suttogta a nyakának, majd meg is harapta azt, ahogy keze a gatyájába siklott, és úgy folytatta tevékenységét.
- Ahhh~ - nyögött fel ismételte, ahogy kissé hozzá préselte magát a fiúhoz aki elégedetten vigyorodott el, ahogy ujjai Kyle tagja köré fonódtak, és így kezdte lomhán húzogatni rajta a bőrt. Persze az ismét egy nyögést váltott ki, ahogy már kábán nézet lrá.
- Stanh~ kérlek... neh~ - nyögte, de teste már ellenkezőleg cselekedett. Testét hozzám nyomta és kissé mozgatta is csípőjét.
- Hm...~ Neh? Pedig a tested egyértelműen azt sugallja... nagyon is akarod...~ - búgta buján a másik fülébe, ahogy kezének mozgása egyre jobban gyorsult.
- Nem is... - motyogta, ahogy ismét felnyögött. Elengedve a fiú kezeit, siklott másik keze fenekére, és markolt bele.
- Nem?~ - kérdezte kuncogva, ahogy nyakáról lassan áttért kulcscsontjára.
Ismét egy nyögés, majd kezeivel megfogta a fekete derekát és úgy ölelte át. Nemes egyszerűséggel húzta lejjebb a másik nadrágját, így előbukkant annak merev tagja, ám saját ruhájával is így járt el, így fogta meg kezével mindkettőjük tagját, és kezdte el újra mozgatni kezét. Kyle felnyögött az érzéstől, ahogy kábultan emelte fel a fejét és így nézet a sötétkék íriszekbe. A fekete tekintete kezdett egyre ködösebbé válni, ahogy előre hajolva, csókolta meg a vöröst. Kezének mozgása egyre gyorsabb lett. Na erre már Kyle i s mohón csókolt vissza, ahogy nem érdekelve semmi más kulcsolta át a nyaka körül a kezét és így húzta közel a feketét, ki pedig testével nyomta hátrébb a másikat, így préselte neki a falnak, ahogy még jobban hozzá dörgölőzött, meg nem szakítva csókjukat. A vörös bele-bele nyögött a csókba, ahogy jólesően adta át az érzésnek magát és csupán akkor vált el a feketétől, mikor felnyitva szemét nyögött fel egy nagyobbat.
- Elfogok~ - Stan csupán elvigyorodva, kezdte kezét egyre hevesebben mozgatni, szájával pedig ismét rácuppant a másik nyakára.
- Ahhh~ Stan én~ - mondta, ahogy teste megfeszült és háta ívben simult a falhoz, ahogy elélvezet. Stan mosolyogva emelte kezét a fiú tagjáról szájához, majd nyalta le a másik élvezetét.
- Hm~ Édes...~ - vigyorgott, ahogy ismét megcsókolta a vöröst. Aki viszont most nem olyan hevesen csókolt vissza, sőt még a fejét is elkapta.
- Stan... elég volt... nem kéne... - motyogta, ahogy szaporán vette a levegőt.
- Miért?~ nem szeretnéd?... - suttogta a másik nyakának, majd ismét megharapta azt lágyan.
- Ahh~ vissza kéne menni ahh~ - nyögött, ahogy szemeibe ismét lassan vissza tért a kábulat. Álló tagját hevesen dörgölte hozzá a másik ágyékának.
- Ugyanh~ Nem szeretnéd... magadban érezni? - búgta a másik fülébe. Nem volt mit tenni. A normális gondolkodás ment a kukába.
- Akaromh~ - nyögte, ahogy megmarkolta a fiú felsőjét és úgy nézet rá. Stan-nek több sem kellett, ujjait benyálazva, hatolt egyből kettővel a fiúba. Kyle kissé felsikoltott, ahogy megérezte Stan hideg ujjait.
- Hideg~ - nyögte, ahogy magához húzta őt.
- Te vagy forró...~ - suttogta és szabad kezével ismét markolászni kezdte a vörös fenekét, aki felnyögve csípőjét kezdte mozgatni, ahogy lágyan simult a fiúnak.
- Ahh~ még~ - Még egy ujját társította a másik kettőhöz, és így kezdett el ollóznia fiúban. - Ahh~ Stanh~ Annyira jóh~ - nyögte, ahogy kissé lejjebb tolta csípőjét. A fiú eddig bírta, kihúzva ujjait, tette saját tagját a másik bejáratához, majd hatolt bele lassan. A vörös felnyikkant, de inkább az élvezettől, mint a fájdalomtól. Stan mosolyogva csókolgatta nyakát, majd kezei a másik fenekére siklottak, így emelte meg, tartva az ölében, ahogy lassan mozgatni kezdte magán a másikat. Kyle ismét átfonta karjait a fiú válla fölött és így vonta magához. A mozgatásra kéjes sóhaj hagyta el az ajkait, amivel előre hajolva kezdte nyalni Stan arcát. A feketét ez egyre jobban lázba hozta, és markolászva a másik fenekét, kezdte az egyre gyorsabban mozgatni, ahogy egyre jobban a falhoz préselte.
- Stan~ Mélyebbreh - motyogta, ahogy ismét végig nyalt a fiún. Stan felsóhajtva nyomta magát tövig a fiúba, az érzéstől ő maga is megborzongott, ahogy Kyle is. Olyan borzongatás ment végbe a testébe, amitől ismét felsóhajtott és karmolt bele a fiú hátába.
- Ah Kyle...~ - sóhajtotta a fiú, mikor a másik körmei bőrébe mélyedtek, a fájdalom és a kéj egyszerre szántott végig testén, minek hatására még gyorsabban kezdett el mozogni.
- Annyirah jóh~ - nyögte, ahogy a kék szemekbe nézet - Elfogok~
- Én ish... - sóhajtotta, ahogy fejét a csempének támasztva, mart alsóajkába. Egyre erősebben markolta a fiú fenekét, mozgása szintén egyre hevesebb lett.
- Élvezh belém~ Kérlek~ - nyögte, ahogy oda hajolva csókolta meg. Habozás nélkül csókolt vissza mohón, ahogy eleget tett a másik kérésének, és nem sokkal később már belé is élvezett, ám mozgása nem maradt abba, nagyokat lökött a fiún, így olyan mélyre hatolva benne, amennyire csak tudott, elérve ezzel annak gyenge pontját, amitől kikerekedett szemekkel vált el és élvezet el.
Stan elbűvölve nézte ködös tekintetével, ahogy a másik elélvez. Mozgása kezdett lelassulni, ahogy lecsúszott a földre, ám a vöröst még mindig ölelte magához. Lehunyva pilláit próbálta szívverését lenyugtatni. Ahogy lassan agyáról is eltűnt a köd arca olyan vörös lett, ugyanis nem csak amit az előbb csináltak, de amiket mondott is. Stan lihegve dőlt neki, majd mikor már képes volt mozogni, első dolga volt kihúzódni a fiúból, ám utána nem tett mást, csupán kapkodta a levegőt. Persze Kyle ekkor kissé felnyikkant és bár nem mondta ki olyan hiány érzette lett.
- Stan...
- Hm?... - tekintett fel a másikra.
- Undok - morogta, ahogy sértetten nézet rá.
- Miért? - pislogott rá nagyokat.
- Fázom és lemaradok az óráról! Ráadásul kihasználod, hogy elvesztem a fejem - vágta fejbe, ahogy még mindig durcásan nézet rá.
- Azért tetszett nem? - kuncogta vigyorogva, ahogy fejét dörzsölgette.
- Még egy ilyen és nem lesz legközelebb - mondta bár arcán még ott volt a pír, ahogy lassan felállt és letisztítva magát, húzta fel nadrágját, majd kezdte begombolni.
- Akkor máskor várhatok, amíg hazaérünk? - vigyorgott, ahogy magához véve pár kéztörlő papírt tisztította meg magát, majd húzta fel ő is nadrágját.
- Ha haza érünk személyesen mutatom meg, hogy a csigák hogy szaporodnak~ - nézet rá, majd elé lépve csókolta meg, de mire Stan reagálhatott volna addigra már el is vált tőle és kifele kezdett lépkedni. Stan vigyorogva, indult el utána.
- Akkor még ennek az unalmas órának is volt értelme...~ - vigyorgott pajzánul, ahogy beérte a vöröst.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
