| Anvil : 42. fejezet: Tunika, Maiden és a kölcsön ruha |
42. fejezet: Tunika, Maiden és a kölcsön ruha
2011.10.10. 18:10
Nos kérem szépen~ Itt már NAGYON folynak az események, szóval jelölés! 18+ He nem érzed elég idősnek magad ne olvasd el! Ha undorodsz tőle, plána ne! Köszönöm.
Jó szórakozást hozzá~ >///<
Mikor Tweek feleszmélt, már szobájában volt. Csak ekkor vette észre, hogy a sok jégkocka teljesen átáztatta nadrágját, így kissé dideregve kezdte magáról lehámozni a ruhát. Craig vörös fejjel ült az ágyán és szinte kizárta a külvilágot. Nagyon zavarta ez a buli és bár elrejtette az érzéseit, elég hamar kijött rajta, ahogy kilépet azon az ajtón.
- Öltözz át! - parancsolt rá a szőkére - Cipelés közbe is éreztem milyen hideg a gatyád!
- Jó de... Zaná-nál sincs több tiszta ruhám... - motyogta, ahogy nadrágját levette, de az alsót magán hagyta, bár az is csurom víz volt. A fiókra nézett ahova a zacskót rejtette. - Azt meg semmiképp... - suttogta maga elé.
- Én sem adhatok többet... de akkor is öltözz át, vagy én magam fogok összeeszkábálni neked a pokrócból egy tunikát és akkor abban kell járkálnod! - mondta, ahogy csillogó szemekkel nézet rá a másikra.
- Nem lehetne, hogy meztelenül fekszem a takaró alatt és ki sem mozdulok? - kérdezte reménykedve, ahogy vörös fejjel alsógatyájától is megszabadult. Craig sóhajtva ugrott fel, majd fiókjából előhalászta az ollóját.
- Asszem a tiéd elég nagy lesz hozzá~ - nyitotta ki.
- Ne! - kiáltotta Tweek, ahogy takarójához rohanva ölelte át. - Csak egy ruhám van azt meg nem vehetem fel! - mondta vörös fejjel, de észbe kapva, hogy elszólta magát kapott szája elé.
- Nem érdekel! A takaró vagy az? Kibírod egy kis ideig míg megszárad a nacid! - morogta, ahogy a másik elé lépett. Tweek kérlelően nézett a másikra, ahogy takaróját háta mögé rejtette.
- Te sem szeretnéd... hogy azt felvegyem... - motyogta.
- Tunikát szeretnél vagy ágyék kötött? - kérdezte, ahogy megfogva most a másik lepedőjét kezdte el kiméregetni, majd ollóval már meg is közelítette. Tweek riadtan szaladt a fiókhoz, és vette elő a zacskót. Feje egyre vörösebb, és vörösebb lett. Visszalépve Craig-hez vette el tőle a takarót, és dobta ágyára.
- Neked se fog tetszeni... - motyogta. - Miért nem jó az én ötletem? - kérdezte még mindig reménykedve.
- Csak! Na gyerünk öltözz! - parancsolt rá. Tweek hátradobva paplanjára zacskóját ült rá mindkettőre, ezzel védve azokat.
- Miért nem jó, ha meztelenül fekszek a paplan alatt, amíg meg nem száradnak? Úgy se lát senki!... - erősködött.
- Én látlak és szeretnék dolgozni, szóval nem akarom, hogy közben meztelenül feküdj! - mondta, ahogy ismét az ollóval közelített.
- D-De ez rosszabb lenne, mintha meztelenül lennék! - próbálta meggyőzni a másikat. Teste megremegett, ugyanis pólója is vizes volt kissé a sok jégkockától, amit Stan a nyakán olvasztott el.
- Vetkőz és öltözz át! Tweek, komolyan mondom. - szavaiban tényleges komolyság hallatszott, ahogy még közelebb menve nézet a fiú szemibe. Tweek lehajtotta fejét, majd kivéve feneke alól a zacskót vonult be a fürdőbe.
- Én... szóltam... - motyogta, mielőtt becsukta maga mögött az ajtót. Craig bólintott, majd visszaülve az ágyára kezdett bele a gépelésben. Egy negyedóra múlva kinyílt az ajtó. Tweek vörös, lehajtott fejjel lépdelt ágyához, esze ágában sem volt felnézni a másikra. A rajta lévő szobalány ruha alig engedett neki mozgásteret, hiszen ha csak egy picit előredőlt, szabad belátást lehetett nyerni rövid szoknyája alá. Vállain csak egy-egy vékony pánt tartotta a fodros ruhát, amelyhez egy fehér kis combig érő harisnya is tartozott, amit harisnyatartóval erősített a ruhához. Gyorsan iszkolt el az ágyig majd takarózott be nyakig. Craig mikor felnézet lustán hajtotta le a fejét, bólogatva, hogy örül, hogy átöltözött, ám mikor eljutott az agyáig, hogy Tweek milyen ruhában is van, fejét felkapta és kikerekedett szemekkel nézet a takaró mélyén levő fiúra.
- Ugye csak délibáb volt? - kérdezte. Tweek feje még vörösebb lett, ahogy megrázta fejét.
- Én... mondtam... - motyogta, ahogy oldalra nézett, kerülve a másik fiú tekintetét.
- Aranyos... már amennyit láttam belőle - mondta, ahogy ismét gépelni kezdett - nem akarsz idejönni? - Tweek szemei kikerekedtek, majd megfeledkezve magáról ült fel az ágyon nagy erővel úgy, hogy a takaró is leesett róla.
- D-Dehát ehhez még alsónemű sincs! - mondta vörös fejjel.
- És az mióta baj? Oh~ jobb mint gondoltam - nyalta meg ajkait, bár, hogy nem tekintett fel a géptől elégé azt a hatást tette, hogy nem is nézte meg a szőkét. Tweek feje még vörösebb lett, majd visszafeküdve az ágyba, takarta ismét be magát.
- Most ha meztelenül feküdnék itt... ugyan olyan lenne... - motyogta.
- Ezért kelj fel! - mondta, ahogy odanézet a másikhoz - Annyira tényleg nem rossz mint gondolnád. - Tweek nyöszörögve tolta le magáról a takarót, és ült fel az ágyon. Nem nézett Craig szemébe, helyette a földet bámulta vörös fejjel. A fekete mosolyogva csukta le a laptop-ot, majd felkelve a szőke elé lépett.
- Nem értem mi bajod ezzel a ruhával. Nekem felettébb tetszetős~ - kuncogott fel, majd végül nem bírva a hasát fogta a röhögéstől.
- N-Ne nevess már! - rivallt rá Tweek vörös fejjel, ahogy újra magára húzta a takarót.
- De... ez... - nevetett még mindig, ahogy térdre rogyott, majd már kínjában a földet csapkodta.
- Ez nem vicces! Ez siralmas! Ez a hobbija és ez miatt én szívok! - nyöszögte Tweek, ahogy fejére húzta a takarót.
- Tetszik~ nekem~ nagyon~ - mondta még mindig nevetve, ahogy felhúzva magát, egy rántással szedte le a másikról a takarót - Ez nem kell ide~ - Tweek kezét a szoknyára tette, majd próbálta lejjebb húzni, ahogy megint felült.
- A-Add vissza! - nyöszögte vörös fejjel, ahogy a takarót nézte.
- Kizárt~ - összegyűrve feldobta a szekrényre, ahol biztos volt, benne, hogy villantás nélkül a szőke nem érhette el. Tweek gondolkodás nélkül állt fel, majd rohant a szekrényhez, ahol lábujjhegyre állva próbálta elérni a takarót, persze mikor kisebbeket ugrált, sem sikerült neki, a nagy erőlködésben észre sem vette, mennyire kint van a feneke.
- Jééé~ tényleg nincs hozzá fehérnemű~ - mondta, ahogy ismét felkuncogott, mire Tweek kezét szoknyájára téve húzta lejjebb. Feje még vörösebb lett, majd körülnézve a szobába, kiszúrva Craig takaróját célozta meg ágyát és bújt be alá. Craig viszont megragadva Tweek lábát húzta ki, majd magához szorítva nem engedte el.
- Komolyan, olyan vagy mint egy rossz óvodás.
Tweek vörös fejjel nézett oldalra.
- Te mit csinálnál a helyembe?... - kérdezte halkan. - Úgy nézek ki mint egy... - nem fejezte be mondatát, helyette beleharapott alsóajkába.
- Elcsábítanám magam a sexi lábaimmal~ - mondta sejtelmesen, ahogy csókot nyomott a nyakára. Tweek ajkába harapva fojtott el egy nyögést, ahogy teste megremegett.
- Valami oknál fogva imádom, ha édes ruhákban vagy~ lehet tényleg perverz vagyok - vonta meg a vállát.
- E-Ez nem édes ez... maga mutogatós... - megint megfogva szoknyáját próbálta lejjebb húzni. - Mindenem kint van... - nyöszögte.
- És mióta zavart ez engem? - kérdezte, ahogy keze lassan a szoknya alá csúszott és megragadva Tweek fenekét szorította meg kicsit.
- Ah~ - nyögött egyet, de hamar szája elé kapta kezét, majd kissé ködös tekintettel nézett fel a másik szemeibe.
- Na~ nem élvezetes~ - kérdezte, ahogy megnyalta ajkait.
- D... De... - motyogta Tweek ahogy félre nézett. - Csak kicsit fázom...
- Felmelegítselek? - kérdezte, ahogy lágyan megcsókolta.
- Igenh... - suttogta Tweek kéjesen. Craig elmosolyodott, ahogy lassan az ágy felé vezette a szőkét, majd ledöntve rá mászott fölé. Szemeivel végigmérte az előtte elterülőt, majd lassan lehajolva megcsókolta. Tweek lassú mozdulatokkal vonta karjait a másik nyaka köré, ahogy lágyan visszacsókolt. Erre Craig kissé felbátorodva végigsimított a combján, majd egyre feljebb haladva már a tagjához ért, de csupán egy ujjal és szinte alig-alig, amitől Tweek nyöszörögni kezdett a kissé kínzó érzéstől, de nem tett semmit. Craig megállva végül mászott le a másikról. Szépen leült és nem mozdult csupán nézet előre egyenesen Tweek-re. Arcán egy kedves mosoly kúszott, de többet semmit nem tett. Tweek érdeklődve pislogott rá, de végül felülve nézett némán a másikra.
- Játszunk~ - közölte mintha egy természetes dolog lenne.
- Mit? - kérdezte nagyokat pislogva.
- Hmm~ szerepjátékosat? - mosolya ördögivé vált, ahogy szemeivel a másikat vizslatta. Tweek szemei kikerekedtek, majd nyelve egyet bólintott.
- O-oké...
- Szuper~ akkor, mit szólnál a Mester megszólításhoz? - kérdezte, még mindig vigyorogva, míg Tweek leesett állal pislogott a másikra, majd nyelve egyet szólalt meg halkan.
- Jó... Mester.
- Mit szeretnél~ ha csinálnák? - kérdezte kedvesen.
- Szeretném látni, ahogy zavarba jössz~ - mondta huncutul, ahogy közelebb csúszott a másikhoz. - Mester~ - suttogta kéjesen a szót.
- Azt nehéz elérni~ de azért próbálkozhatsz - mondta, ahogy hátradőlve nézet fel. Tweek habozott, majd nyelve egyet mászott rá a másikra, ahogy ráült annak ágyékára. Közelebb hajolva hozzá nyalt végig a másik nyakán félénken amitől Craig jólesőn borzongott, meg ahogy kezét ismét végighúzta a másik combján. Tweek nyögve egyet nyalintott végig bátrabban a másik nyakán, majd felhúzva annak pólóját mellkasát célozta meg.
- Mester~ - suttogta a másik bőrének, majd megszívva azt egy kicsit kezdte nyaldosni.
- Hmm? - nézett lejjebb a másik arcára, ahogy megszorította annak fenekét. Tweek válaszul csak nyögött egyet, majd lejjebb haladva a másik köldöke körül kezdett el körözni nyelvével. Craig arca kissé elvöröslött, de tovább folytatta, ahogy kezével már Tweek érzékeny pontját simította végig aki pedig becélozva a másik férfiasságát mozgatta ott fejét, így benedvesítve a másik nadrágját. Néha megszívta az anyagot, és néha lágyan ráharapott az éledező tagra. Fejét hátra vetette és beharapva ajkait, a másik bejáratához helyezte ujját, és mint a másik ő is ott körözni kezdett.
- Ahh...~ - megfogva a másik nadrágját, nézett fel rá, ahogy lehúzva a cipzárt nyúlt a gombhoz. Craig elmosolyodott, hogy kitudott a másikból egy nyögést csalni, majd lágyan megnyomta annak bejáratát, ahogy egy ujját becsúsztatta.
- Ah!~ - nyögött ismét, ahogy fejét lehajtotta, gyorsan kapta le a másikról a nadrágot, majd alsónadrágján keresztül kezdte ismét szájával kényeztetni annak tagját. Craig felsóhajtott, ahogy ismét egy ujját becsúsztatta és lassan mozgatni is kezdte ezzel tágítva a fiút. Tweek fel-fel nyögve izgatta nadrágon keresztül a fiút, majd hirtelen ötlettől vezérelve azt is lehúzta róla, és végig nyalt a másik tagján.
- Ah~ - hallatszott egy elfojtott nyögés, ahogy ennek hatására ujjait kissé bentebb nyomta. Tweek ismét felnyögött, majd kezét a másik tagjára téve kezdte kezét lassan mozgatni, ahogy meg-meg nyalta tetejét. Ismét egy ujj csusszant be, majd kissé széthúzva azokat tágította, tovább miközben másik kezével a másik combján húzta végig ujjait. Tweek bekapva a másik tagját nyögött fel, majd szívta meg erősen.
- Ez így nem lesz jó... - motyogta, ahogy kihúzva kezeit markolt bele a másik fenekébe. Tweek ismét felnyögött, majd szép lassan felemelkedve a másik tagjáról nézett rá ködös tekintettel.
- Miért nem... Mester?~ - Craig eddig bírta cérnával. Megfogva a másik vállait taszította hátra, majd meredező tagját a bejáratához rakva hatolt a másikba. Tweek kissé fájdalmasan nyögött egy nagyot, ahogy hátravette fejét.
- Ah Mester~
- Elég... a nevemen szólíts - mondta morogva, ahogy lassan mozogni kezdett. Feje vörös volt és szemeiben köd látszott.
- Craigh... Craigh.... - nyögdécselte, ahogy egyre hangosabban nyögött.
Ahogy meghallotta nevét kicsit begyorsított és kezét a másik férfiasságára fonva kezdte azt is izgatni.
- Tweek~
- Ahh!~ Craigh~ - nyögte hangosan, ahogy lehunyta szemeit. A fekete közel hajolt a másikhoz, majd megnyalva arcát suttogta:
- Szeretlek~ - Tweek szemei kipattantak a szó hallatán.
- Én ish... - nyöszörögte két nagyobb nyögése között. Craig mosolyogva kezdett egyre nagyobbakat lökni, ahogy lehajolva fogta fogai közé a másik mellbimbóját. Tweek jobbjával a másik vállába kapaszkodott, míg baljával a lepedőt gyűrte.
- Ah~ Craigh ah~ - mikor a fiú eltalálta érzékeny pontját, mindig nevén szólítva nyögött fel. A fiú megnyalta kiszáradt ajkát, majd kissé megszívva a másikat lökött ismét egy erősebbet. Tweek teste egyre jobban megfeszült.
- Hahh... Craigh... énh...énh... - nyögdécselte.
- Én is... - motyogta, ahogy fejét a másik mellkasába temette és gyorsítva a tempón kezével erősebben szorította meg a szőkét.
- Ahh Ahh Craiiiighh~ - nyögte hangosan, háta ívbe feszült, és lehunyt szemekkel élvezett el. Craig ugyan így tett ám észbe kapva még időben vált el a másiktól és kezei közt tartva férfiasságát abba élvezettel. Tweek még mindig lehunyt szemekkel pihegett, teste meg-megremegett, ahogy egyik kezét mellkasára rakta. Craig visszafojtva hangos légzését, lehámozta magát a szőkéről és előkapva egy zsepit kezdte kezét tisztogatni. Tweek viszont meg sem moccant, csak combjait zárta össze, ahogy az eddig lepedőt markoló kezét szoknyájára téve húzta lejjebb azt.
- Jól vagy? - kérdezte kicsit rekedtes hangon, ahogy a másik mellé ült. Tweek felnyitva pilláit nézett még mindig ködös tekintettel előre, majd egy aprót bólintott.
- Szerezek neked valami ruhát? - kérdezte, ahogy végignézet ismét a másikon.
- Jó lenne... - mondta, ahogy kezeivel feltolva magát ő is végig nézett magán.
- Akkor mindjárt szerzek valamit. Addig tusolj le ha gondolod - mondta kedvesen, ahogy közelebb hajolva csókot nyomot az ajkaira. Tweek ismét bólintott, majd besurranva a fürdőbe, már csak a zuhany csobogó hangját lehetett hallani.
- Úristen még egy ilyenre el nem megyek! - háborgott Stan ahogy határozottan húzta maga után Kyle-t. - Végig csak ütögettek, ráadásul az a Craig gyerek! Wááá még mindig érzem ott, ahol hozzám ért a nyelvével...! - nyüszítette, majd mikor elérte szobáját kitépve az ajtót húzta be rajta Kyle-t is, egyből levette pólóját, meg a Detti-től elvett nadrágot. Kezével ott kezdte el dörzsölni hasát, ahol Craig a csokit nyalogatta le róla. - Égetttttt, istenemmmm~ - sipákolta, majd Kyle-ra nézett. - Miért mondtad neki, hogy beszéljen is?! Kész kínszenvedés volt! - siránkozta a vörösnek. Kyle kissé vörös arccal fordult el.
- Talán, az hogy csak velem perverzkedsz nem éppen tetszet! Hogy mondhatsz ilyet mindenki előtt! - morogta, ahogy próbálta lehűteni arcát - Amúgy is! Semmi bajod nem lesz tőle! Craig pedig csak megleckéztetett!
- Hogy nem lett bajom?! A lelkivilágom darabokra tőrt! - siránkozta, ahogy tovább dörzsölte magát. - Le kell zuhanyoznom, MOST! Nem elég, hogy ragadok ráadásul... - visszagondolt arra, ahogy Craig a hasáról nyaldossa a csokit. - Wáááá! - megrázta fejét. - Ezt, ezt, ezt valahogy törölnöm kell az emlékeimből... - Kyle nagyot sóhajtott. Nem értette a fiú, hogy akadhatott ki egy ilyen ostobaságon. Ez semmiségvolt. SEMMISÉG! Apró szórakozás! De persze ezt ő nem érthette... hisz neki is voltak olyanok, amiket legszívesebben kitörölt volna, de ezek nem ilyen csip-csup ügyeknek számítottak.
- Ez csak hülyéskedés volt... – morogta
- Te nem láttad azt a gonosz vigyort az arcán, amit én! - megölelte Kyle-t. - Ajj Kyle~ olyan gonosz voltál~ engesztelj ki valamivel~
- Nem voltam gonosz! Megérdemelted! - morogta, ahogy eltolta magától és bebújva ágyába húzta fejére a takarót.
- Miért érdemeltem meg?! - kérdezte, ahogy hasát fixírozva dörzsölgette azt.
- Mert igen is perverz vagy! Én meg egyáltalán nem is akartam elmenni erre a hülyeségre - morogta, a takaró alól.
- Most mi köze ennek a perverzségemhez? - kérdezte nagyokat pislogva, ahogy rávetette magát Kyle ágyának szélére, és úgy nézte a takarót.
- Egész végig oltottad a másikat, vagy éppen kihasználtad az alkalmat! Tweek-nél például a jégkocákkal, vagy Detti. Az hogy ha már más valaki tud neked kellemetlenséget okozni, akkor baj lenne? Ezt furcsállom! - morogta még mindig, ahogy megérezte a másik közelségét és még szorosabbra fogta a takarót.
- Hey! Az egészet Kenny kezdte, utána meg már... nem tudom, hogy keveredtek bele a többiek... - mondta, ahogy felnézve a plafonra, gondolkozott el. - Mindegy! - csapott az ágyra. - Azért az sok volt, hogy közben beszéljen is!
- Nem érdekel... - mondta halkan. Stan még magyarázott egy ideig magának arról, hogy valójában milyen perverz is Craig, ám elgondolkozva a másik helyzetén, tette kezét a takaró kupacra.
- Te jól vagy?... - kérdezte.
- Semmi bajom... fürödj le és hagyjál - hallatszott ismét a takaró mélyéről. Stan végig simított a takarón.
- Biztos?
- Csak hagyjál... - hangja kérlelően hatott és bár mondani akart volna valamit nem tette. Először is mert biztos volt benne badarság lenne a másik pedig egy halk kopogtatás volt az ajtó felöl. Stan felállva sétált egy szál bokszerben az ajtóhoz, amikor kinyitotta azt, lomhán nézett fel, de mikor megpillantotta a másikat hátrébb ugrott.
- Te?!? - kiáltotta.
- Én - morogta Craig, ahogy zsebre tett kézzel sétált beljebb - Kyle-t keresem Csoki-boy, nem téged. - Stan morogva egyet, vonta össze kezeit, majd sétált az ágy mellé és ült le rá.
- Kyle, téged keresnek, Craig az. - mondta, ahogy kezét ismét a takaróra tette. Kyle elődugta fejét, és szaporán törölgette kissé könnyes szemét. Craig erre csak futó pillantással nézet Stan-re, majd végül vissza a fiúra.
- Tessék?
- Tweek-nek elfogytak a ruhái és sajnos az én cuccaimat sem hordhatja. Kölcsönkérhetnénk pár darabot? - kérdezte, mire a vörös csak bólintott és kifele kezdett el menni.
- A szobámban vannak - mondta, ahogy már ki is lépet az ajtón. Stan felpattanva kapta vissza magára pólóját, és szekrényéhez lépve egy saját nadrág után kezdett kutatni. Craig a fiú után kezdett el menni ám hátrál pár lépést mikor, Kyle ismét bedugta fejét az ajtón.
- Egyedül megyek, te meg fürödj le! - parancsolt rá, majd ismét eltűnt. Craig csak vállat vonva sietett utána. Stan felmordulva dobálta le ruháit, majd bement a fürdőbe.
Craig csöndben követte Kyle-t, majd mikor elértek a fiú szobájához ugyan ilyen csendben válogattak pár megfelelő ruhadarabot a szőkének.
- Köszönöm - fogta már a zacskót és Kyle csupán bólintott - Jól vagy?
- Megvagyok, túlélem, ahogy mindig is - válaszolta és hangjában kissé feszültség hallatszott, ám összerezzent mikor a fekete a fejére rakta a kezét és kedvesen megsimogatta a fejét.
- Ne aggódj. Attól mert perverz, jobban szeret téged, mint hinnéd - mondta, majd elvéve kezét mosolyogva nyitotta ki az ajtót - gyere vissza kísérlek.
- Nem kell... asszem én még most itt maradok. Nem lesz gond! - mosolyogott, mire Craig csupán vállat vonva köszönt el, ám telefonját előkapva pötyögni kezdett:
"Kyle a szobájában maradt. Tanulni óhajt... néz majd rá! Craig"
Stan kiszállva a zuhany alól épp öltözködött, mikor telefonja egy kis csilingelő hanggal jelezte, hogy üzenete érkezett. Elolvasva azt, ült le ágyára. Tanácstalan volt, és túlon-túl hülyének érezte magát. Alsóajkába harapva kezdett el egy számot bepötyögni. Kenny lomhán vette fel a telefont.
- Hello csoki-boy~ - szólt bele cinikusan.
- Kenny... - dőlt el az ágyon a fekete. - Mi a faszt csináljak? - a szőke hallván a másik elkeseredett hangsúlyát, intve Butters-nek lépett ki erkélyére.
- Mi a gond? - kérdezte komolyan, mire Stan felsóhajtott.
- Hogy... közeledjek Kyle-hoz? Úgy hogy ne fossa össze magát tőlem? - Kenny sóhajtott.
- Az neked nem fog menni. - Stan felmordult. - Csak ha... olyan leszel mint régen. - Stan nem válaszolt, helyette érzelem mentesen bámult maga elé. Felállva az ágyról, lépett ajtójához.
- Szerintem pont azzal taszítanám el még jobban... - mondta komoran Stan, ahogy kinyitva az ajtót indult el Kyle szobája felé.
- Talán, de tudod milyen érzékeny az olyan dolgokra... - Stan egyetértően hümmögött egyet.
- Igazad van... - most ő vigyorodott el. - Csá, maszti-boy~ - Kenny felmordult, de mielőtt belekezdhetett volna, Stan lecsapta a telefont. Elérve Kyle szobáját, kopogott be. Az ajtó lassan kinyílt és Kyle kukucskált ki rajta.
- Jól vagyok csak tanulok - mondta ahogy szemüvegét a fejére tolta.
- Oké, ha bármi van, csak csörgess. - zsebéből egy tábla csokit húzott ki, majd átnyújtva a vörösnek hátra lépve indult el ismét saját szobája felé. Kyle pislogva nézett a csokira, majd vissza a távolodó fiúra. Utána akart szólni, de végül lassan becsukta az ajtót és kissé vörös fejjel bontotta ki a csokit, majd kezdte majszolni.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
