|
11 indok a féltékenységre
2012.03.25. 12:54
Veµa zábavy pri čítaní ~ :3
Stan lihegve jött vissza a tesi terembe, hiszen csak itt volt palánk. Rajta kívül csak Kenny tartózkodott itt, ki egy kosárlabdával pattogtatott a falnak dőlve, így nézte a megérkező Stan-t ki pedig oda sietve, próbálta elvenni tőle a labdát, de Kenny könnyen kicselezte.
- Vegyelek komolyan?~ - kérdezte vigyorogva Kenny, ám mikor Stan elvette tőle a labdát, felkuncogott.
- Hát ideje lenne~ - mondta nyelv kinyújtva.
Kyle is megérkezvén a falhoz sétált és onnan nézte a két fiút akik játszottak. Kenny és Stan között szinte félpercenként váltakozott a labda.
- Játszunk kosárra. - vetette fel a szőke, miközben elvette Stan-től a labdát.
- Csak téttel~ - mondta vigyorogva Stan, ahogy kifújva magát, ráállt Kenny-re.
- Rendben~ Aki nyer annak lehet egy kívánsága, akármi, amit a másiknak teljesítenie kell. - mondta vigyorogva, ahogy kicselezte a feketét.
- Rendben~ Akkor kezdjük~ - Stan elvéve tőle a labdát, vitte el a szőke kosarához, majd dobta bele. Nem kellett megtárgyalniuk, kié melyik, sokszor játszottak már ezzel a téttel kosarat, így jól tudták melyik palánk kié. A vörös lassan lecsusszant a falhoz és onnan nézte a két fiút. Szinte fúrta az oldalát vajon melyikük lesz jobb, bár magában inkább a szőkének drukkolt, de ezt hangosan soha nem mondta volna ki. 20-20 volt az állás. Stan lihegve pattogtatta a labdát, ellentétbe Kenny-vel, ki csak kicsit vette gyorsabban a levegőt.
- Máskor ne focizz, mielőtt ellenem játszol~ - mondta vigyorogva a szőke, majd elvéve Stan-től, villám gyorsan termett a másik palánkjánál, és dobta be a labdát. Stan lihegve nézett utána, majd oda menve vette magához a labdát. Csupán 5 perc volt a játékukból, és ez alatt mindenképp kellett még 2× kosárra dobnia. Stan kifújva a levegőt, lódult neki újra, de miközben a szőke palánkja felé tartott, Kenny könnyedén elvette tőle a labdát, és kosárra dobta.
- Ez egy 3 pontos~ - kuncogott, ahogy odalépett Stan-hez. Az a földre rogyva lihegett tovább.
- Jóh... nyertél... - legyintett, mire Kenny leülve mellé paskolta meg vállát.
- Majd legközelebb Stanley~ Legközelebb~ - Stan kifújta a levegőt, majd tovább pihegett.
- És, mit szeretnél?~ - kérdezte mosolyogva.
- Majd még kigondolom~ - válaszolta Kenny, ahogy felállva magához véve a labdát újra pattogtatni kezdte.
- Gratulálok - lépet oda hozzá a vörös - de most már akár gyakorolhatnánk is.
- Nem rossz ötlet~ - kuncogott Kenny, majd Kyle-nak passzolta a labdát.
- Én iszok egy kicsit aztán jövök. - mondta Stan, ahogy felpattanva az öltözőbe sietett. Kinyitva annak ajtaját, ment be a zuhanyzó részlegbe, majd megnyitva az egyik csapot hajolt a vízhez, és kezdett nagyokat kortyolni. Az ajtó ismét kivágódott és Craig lomha léptekkel sétált be, ahogy a fejét fogta.
- Az az idióta... - morogta. Stan hallva a másik hangját felkapta fejét, de inkább tovább ivott. Ekkor ismét kicsapódott az ajtó és egy nő hang szólalt meg.
- Nem tehetek róla, hogy pont a rossz helyen álltál! - üvöltött rá a fiúra aki csak felnyögött.
- Mögötted! A labdát meg előre dobják, te nagyon ész! Amúgy is ez a fiú öltöző szóval tipli! - úgy tűnt a fiú szavai hatottak ugyanis az ajtó ismét nagyot csapódott, majd egy mély sóhaj szakad fel, mely betöltötte a szobát. Stan befejezve az ivást, lépett oda az öltöző ajtajához, majd megtörölve száját dőlt az ajtófélfának, így nézett Craig-re.
- Minden rendben? - kérdezte.
- Te itt voltál? - nézet rá, ahogy még mindig a fejét dörzsölte melyen egy szép kis lilás folt volt látható.
- Ja ittam... Ú...! - odalépve a fiúhoz nézte annak fejét. - Áá... ezt, hogy szerezted?
- Egy lány volt kedves és hátrafele hajította el az egyik labdát, de túlélem... - mondta, ahogy felállt és így nézet a feketére - idiótákkal vagyok körülvéve... - Stan felhúzott szemöldökkel nézett rá.
- Idiótákkal mi... - sóhajtott.
- Oh nem kell aggódnod~ te vagy az egyetlen idióta akit szeretek is~ - mondta mosolyogva, ahogy kissé megnyomta púpját - erre jég kéne... - Stan arca vörös lett, és kissé lefagyva nézett a másikra.
- Vagy inkább csak borogassam? - kérdezte, ahogy ismét lenézet, majd elmosolyodott - bevetted ezt a hülyeséget? - kérdezte ahogy nevetni kezdett. Stan pislogott párat.
- Mi?... - nézett fel Craig-re.
- Ugyan, nem vagy te idióta - legyintett, majd hirtelen már ott állt mellet és a fülébe suttogott - de a mondat másik fele még így is igaz. Vésd az eszedbe, kedves~
Ahogy volt már el is hajolt és mosolyogva paskolta meg a vállát, majd már indult is kifele. Stan kissé elpirulva nézett utána, majd ő is elhagyta a helyiséget.
Stan oda futva barátaihoz, nézte ahogy játszanak. Kenny-től könnyen elvette a labdát Kyle, tekintve, hogy az sokszor elbambult a másik látványában.
- Stan~ gyere - intett feketének, majd kicsivel később Craig is megjelent a színen.
- Beszállhatok? - kérdezte. Fején már egy csodás ragtapasz virított.
- Persze. - válaszolta Kenny, ahogy elvéve Stan-től a labdát, Craig-nek passzolta. - Akár csapatokat is alkothatnánk~
- Rendben, de nekem mindegy kivel leszek - pattogta maga mellet.
- Kyle?~ - nézett rá a szőke.
- Oké~ - a szőke mellé állt, míg Craig a feketére nézett. Stan Craig mellé állva, szólalt meg.
- Lazán elverünk titeket! - mondta, viszont csak Kenny-nek címezte mondanivalóját.
- Esélyetek sincs ellenünk~ - mondta vigyorogva a szőke, de ő is csak Stan-nek szánta.
- Ki is állhatok a gondoljátok - mondta Craig, ugyanis ő semmit nem tudott az előbbi kis meccsről ám Kyle csak sóhajtva legyintett.
- Kezdjük! - Stan egyből előre ment, míg Kenny egyből letámadta Craig-et. Kyle is eközben Stan elé szaladt ezzel védve, ha netán neki passzolna. A feketének viszont esze ágában nem volt ezt tenni. Egy jó fordulással hagyta le a szőkét, majd az adott pillanatban dobta oda Stan-nek a labdát míg ő valahova a palánk alá szaladt. Stan könnyedén kikerülte Kyle-t, majd elérve Craig-et passzolta neki a labdát. Mikor azt a fekete bedobta a kosárba, vigyorogva nézett Kenny-re, ki csupán visszamosolygott rá. Az állás döntetlen volt és Craig-nél volt a labda. Egy pont kellet, így mindent beleadva szaladt előre majd passzolt a fiúnak. Stan elkapva a labdát, indult az ellenfél palánkja elé, ám mikor Kenny megjelent előtte, és kimondta Stan hűn szeretett szavát, arca teljesen vörös lett, és lefagyva hagyta, hogy a labda magától pattogjon. Kenny egyből magához vette a labdát, majd előre sietve, passzolta Kyle-nak. Stan csak ekkor eszmélt fel.
- Basszus! - morogta, Stan.
- Stan mit csinálsz? - kérdezte a fiú, ahogy kissé morogva bámulta rá, míg Kyle berepítette a kosárba.
- Asszem nyertünk - mondta kissé lihegve.
- Yayyy~ - ölelte magához Kenny a vöröst. - Bizony nyertünk~ - dörgölőzött hozzá. Stan Craig mellé sietett.
- Sajnálom... - lihegte, ahogy arca még mindig vörös volt.
- Csak egy játék, legközelebb tuti nyerünk - mondta mosolyogva, ahogy beletúrt ismét a fekete fürtök közé és kissé megborzolta azt. Stan lágyan elmosolyodott, ahogy még jobban elpirult. Mellkasában megint érezte azt a fura érzést, amit még mindig nem tudott mire vélni.
- Még van negyed óra. Szerintem én most elmegyek lezuhanyozok mielőtt a többiek bejönnek - mondta Kyle.
- Veled tarthatok? - kérdezte csillogó szemekkel Kenny.
- Ha hozzám érsz halott vagy - szemei gonoszul csillantak meg, majd elmosolyodott - de amúgy persze. - Kenny lefagyva nézett Kyle-ra, de aztán elmosolyodott, majd elindult a fürdő felé.
- Akkor csak élvezem a látványt~ - mondta mosolyogva. Craig eközben a palackjából - melyet behozott magával - kortyolt bele majd kifelé kezdett el igyekezni. Stan Kenny mellé sietve bökte oldalba.
- Csaltál! - morogta.
- Szerelembe és háborúba mindent szabad~ - mondta vigyorogva. - És itt mindkettő van~ - Stan erre felmordult, de csak hallgatott.
- Csaltál? - kérdezte Kyle, ahogy dühösen nézet a szőkére.
- Csak azt mondtam... - Stan befogta száját.
- Kösz, nem akarom még egyszer hallani. - elengedte a szőkét.
- A szerelmet még úgy, ahogy megértem, de háború? - nézett kérdően Stan-re.
- Ő az ellenségem! - mutatott Kenny-re, ki elvigyorodott.
- Hosszú ideje megy már ez Kyle~ csoda, hogy nem vetted észre~ - kuncogta.
Ő viszont csak megrázta a fejét.
- Ez világos, akkor viszont. Ki a nagy szerelem? - Kenny arca vörös lett. Nem válaszolva nyitotta ki az ajtót, majd táskájához lépve kezdte kivenni cuccait a zuhanyzáshoz.
- Biztos csak azért mondta, mert t'od így van alapba... - vont vállat Stan, ahogy ő is elkezdte elővenni cuccait.
- Oké oké - Kyle eközben már be is lépett a fürdőbe és magára engedve a vizet kezdett dúdolni. Stan beállva Kyle mellé, kezdett neki a zuhanyzásnak, Kenny pedig Stan mellett foglalt helyet.
- Jobban van már a hátad? - kérdezte a szőke, ahogy fél szemmel a feketére nézett.
- Ja... bár kicsit csíp még... morogta, mire Kenny megragadva vállát, fordította maga felé a fiú hátát, és úgy fixírozta azt.
- Ez itt jó mély lett... - ért hozzá egy nagyobb sebhez, mire a fekete feljajdult. A vörös is átnézet oda, majd ő is felszisszent a látottaktól.
- Az tényleg elég csúnya - helyeselt, ahogy testét kente be a tusfürdővel. Kenny végignyalt Stan hátán, ki erre egyből kiegyenesedett.
- A nyál gyógyító hatású nem?~ - kérdezte Kenny, majd ismét végig nyalt Stan hátán.
- N-Nem! - nyöszögte, ahogy elugrott a szőkétől, ki csak felkuncogott.
- A megállapítás helyes - bólintott a vörös, de utána rögtön Kenny-re nézet kissé mérgesen - viszont az ember nyálában semmi olyan anyag nincs ami jót tesz a sebeknek. Ez csak néhány állatnál fordul elő.
- Kár~ - mondta vigyorogva, ahogy tusfürdőjét elkezdte eloszlatni testén. - Pedig meggyógyíthattam volna Stan sebeit~ - eközben a fekete kezével hátát ott dörzsölte, ahol a másik végig nyalt rajta.
- Nincs annyi nyál amivel azok begyógyulnának - mondta morogva.
- Megoldanám~ - nyalta meg ajkait, majd Stan-re nézett, ki hevesen kezdte behabozni hátát, hogy a másik véletlenül se nyalja meg még egyszer. Kyle megrántva vállait mosta le magáról a habot, majd törülközőjét teste köré tekerve lépett ki.
- Hm~ Kellemes illata van a tusfürdődnek~ - jegyezte meg a szőke.
- Szagold meg Kyle-ét. - mondta a fekete, majd egy kis maradék habot ami a kabin falán maradt, tenyerébe vett, majd Kenny orra alá nyomta.
- Wáááá~~ - olvadozott a szőke.
- MI olyan jó a az illatában? egyszerű narancs... - kérdezte nem értve tényleg mi olyan jó a tusfürdő illatába. - A lényeg, hogy elnyomja a büdöst.
- Mert a tiéd...~ - suttogta maga elé Kenny, mire Stan elvigyorodott.
- Jó illata van~ - mondta, ahogy a vörös felé fordult. - Kenny-nek olyan alfahímes illata van. - a szőke nagyokat pislogott.
- Alfahímes? - kuncogott fel, ahogy kilépet a fürdőből, ezzel is eltakarva arca kissé piros árnyalatát. - Ez csak csokis axe~ - mondta a szőke, ahogy elkezdte magáról lemosni a habot, a feketével együtt. - A tiéd meg...~ Nivea. - mondta a szőke, majd Stan elvigyorodott.
- De jártas vagy az illatokban~ - Kenny is elvigyorodott, majd kiszállva a zuhany alól, kezdett törülközni. Kyle ekkor már ruhában kukkantott be a fürdőbe.
- Meg várjalak titeket, vagy napestig puccoskodtok? - Kenny kuncogva hagyta el a zuhanyzót, Stan követte, bár útközben még törülközött. Röpke 5 perc múlva már mind ketten fel voltak öltözve. Szinte pont időben. A nagy bagázs azonnal megrohamozta a zuhanyzót és mivel abban elég kevés tus volt, így mondhatni megmozdulni nem lehetett.
- Jó döntés volt~ - bólintott Kyle, ahogy kifele kezdett indulni - mielőtt felmegyünk azért szólni kéne az edzőnek, hogy melyik sportágban veszünk rész. Minél előbb annál jobb... még a végén kiderül, hogy oda már nincs több hely. - Stan bólintva indult el az öltözőből, Kenny pedig zsebre dugott kezekkel követte.
Dia felírva a matek képleteket, fordult az osztály felé.
- Na, ki tudja megoldani? Marsh? - nézett az említettre, ki a padon feküdve nézett fel a táblára, majd elszörnyedve hajtotta vissza fejét. A tanár sóhajtva nézett újra körül. Halk kopogás hallatszott odakintről, majd egy vörös üstök sétált be az osztályba.
- Elnézést, hogy zavarok Dia, de volna itt valaki - az ajtó felé nézett ahol egy fiú állt. Egy világos zöld inget viselt és egy barna nadrágot. Rövid szőke haja volt és szemei zölden csillogtak meg. Lassan sétált be a nő mellé, ahogy hátáról levette a táskáját - Ő itt Thomas Anderssen. Csere diák és szeretném ha kedvesek lennétek vele.
- A BÜDÜS KURVA! - kiáltott fel a srác, aki erre rögtön szája elé rakta a kezét. Stan és Kenny egyből felkapta fejét, és a srácra néztek.
- Semmi gond Thomas - veregette meg a vállát a nő, majd ismét az osztály felé fordult - Thomas, egy ritka betegségben szenved. Tourette-szindróma egy idegrendszeri betegség melytől nem kívánt akaratlan mozgások vagy éppen szavak kiejtését produkálja a testünk. Ez esetben ez a fiú is ebben szenved szóval, ha bárki kicsúfolná esetleg szórakozna vele, az asztalom alatt találja magát egy egész hétre! - szemei megcsillantak és főleg Cartman felé, aki csak megrántotta a vállát - most pedig ülj le kérlek és ha gond van szólj nyugodtan.
- Rendben, köszönöm - BASSZA MEG! - a fiú bólintott, majd közvetlen Clyde mellé ült le, aki mosolyogva üdvözölte őt. Kenny sóhajtva figyelte tovább a tanárnő kebleit, míg Stan hümmögve méregette a fiút. Craig ugyan csak hátra fordult és mosolyogva üdvözölte.
- Baromi mázlista vagy~ ebédnél van kedved hozzánk ülni? - kérdezte mosolyogva, mire a fiú egy bólintással válaszolt, plusz egy kurva anyjával. Stan felhúzott szemöldökkel nézett Craig-re. Nem értette a fiú viselkedését.
- Miért mázlista?... – kérdezte, szinte csak magától.
- Káromkodhat~ büntetés nélkül! - ujjongott a fiú tovább, ahogy csillogó szemekkel nézte a fiút. - Még mosnák is rá~
- Semmiség... nekem néha az idegeimre megy, de ha ebből PICSA a szempontból nézzük tényleg jó... - Stan lemondóan sóhajtott, majd újra a padra támaszkodott. Az óra további része ugyan csak így telt. A fekete levelezni kezdett az új diákkal és néha felkuncogott egy egy sornál, ahogy a szőke is. Jól kijöttek egymással sőt egy két alakalomkor Thomas volt az aki még el is pirult mikor a fekete olyat, mondott, hogy akár mosna is rá. Stan óra végére egyre kényelmetlenebbül érezte magát. Zavarta, hogy így kijön a két fiú, de maga sem tudta miért. Figyelmét úgy próbálta elterelni, hogy mp3ját fejére téve bámult ki az ablakon. Végül kicsengettek és a két jó barát, Clyde és Tweek társaságában távoztak az ebédlőbe.
- Érdekes ez az új srác - lépet oda Stan-hez Kyle, de mikor meglátta, hogy az zenét hallgat csak megbökte a fejét.
- Idegesítő... - morogta, mikor Kenny is oda lépett.
- Fura egy alak. - jegyezte meg a szőke majd vállat vont. - De azt hiszem elviselhető lesz, egész cuki...
- Cuki mi... - morogta a fekete, ahogy eltette mp3ját.
- Szerintem kedvesnek látszik - bólintott Kyle - sőt tényleg aranyos~
- Mitől aranyos? - kérdezte szemöldök felhúzva Stan. - káromkodni bárki tud... - morogta, ahogy felállt, és ő is a kijárat felé kezdett menni.
- Én meg úgy veszem észre neked nem szimpatikus... megmondanád miért nem? - kérdezte kicsit sértve, ahogy kézen ragadta Kenny-t úgy húzta maguk után.
- Féltékeny~ - mondta vigyorogva Kenny, mire Stan meglepetten nézett hátra.
- Én? - kérdezte vissza nagyokat pislogva.
- Te. - válaszolta a szőke, mire Stan legyintett.
- Biztos, hogy nem. - jelentette ki, majd újra elindult.
- Miért lenne féltékeny? - kérdezte, de lassan kezdett neki is leesni ám nem szólt többet. Kenny viszont vigyorogva mondta ki.
- Bejön neki Craig~ - ám mikor a feketére nézett volna, annak már hűlt helye volt. Stan már rég a folyosón csörtetett, ahogy zsebre dugott kézzel merült el gondolataiba.
- És erre van a kémia labor - Craig hangja szűrődött ki a folyosón. Mellette Thomas ballagott, ahogy figyelmesen nézte az ajtókat, de többször inkább a fiút nézte.
- Értem... és mikor van - BASSZA MEG! - kémia órátok? - kérdezte mire a fekete megragadta a vállát és csillogó szemekkel nézet rá.
- Holnap~ és pont páros reakciót csinálunk! Akár lehetnél velem párban is~ mást akartam felkérni, de szerintem ő tuti nem lenne velem - legyintett, majd ismét a másikra nézet - na~ na~?
- Nem vagyok féltékeny... - hallatszódott a kanyar mögül Stan hangja.
- Ó dehogy is nem, utoljára nála láttalak ilyennek...! - hallatszódott Kenny kuncogó hangja. Mikor elhagyták a folyosót, Stan a földet bámulva ment el a kis páros mellett, mintha nem is léteznének, míg Kenny intve nekik köszönt.
- Oh~ - ragadta meg Stan kezét, majd húzta vissza a fiút, ahogy rá nézet - állj már meg~
- Mi?... - pislogott rá. - Ja, sziasztok. - köszönt, ahogy Craig-re nézett, majd Thomasra.
- Thomas ő itt Stan~ a szőke Kenny és végül Kyle. Osztálytársak, csak ez itt - bökte meg Stan homlokát - kicsit pofátlan~
- Örvendek... - motyogta a szőke, ahogy mosolyogva nézet Stan-re. Stan szemöldök felhúzva nézett Craig-re.
- Pofátlan?... - morogta, majd kitépve kezét a másik szorításából indult el újra. Kenny ezt vigyorogva nézte végig.
- Mint mondtam~ - kuncogott, majd átkarolva Thomas vállát ismét csillogó szemekkel nézet rá, aki csak sóhajtott.
- Rendben! De ha vegyületekkel - BASSZA MEG - dolgozunk én nem tartom őket. - Stan mikor hallotta Craig kommentjét, még gyorsabban kezdett el menni, Kenny beérve vigyorgott rá.
- Látod?... - Stan vállat vont.
- Én alapba ilyen vagyok. - válaszolta, majd lefordult a következő sarkon.
- Hazugság - érte utol őket a vörös is - soha nem vagy ilyen~ - Kenny felkuncogott.
- Csak amikor féltékeny~ De aranyos~ - Stan felmordult, majd megfordulva nézett rájuk dühösen.
- Nem. Vagyok. Féltékeny. - jelentette ki, majd be is lépett az ebédlőbe.
- Szerinted mennyi idő után fog neki leesni, hogy az?... - kérdezte Kenny, ahogy a mellette álló vörösre sandított.
- Nem fogja beismerni, annyi szent. De legfeljebb, majd ha az új szöszi elveszi tőle Craig-et lehet belátja - mondta fennhangon, hogy Stan is tökéletesen meghalja.
- Mi az hogy tőlem?... - kérdezte komoran. - Ő nem tárgy, és nem az enyém. - mondta semlegesen, mire Kenny komoran nézett a feketére.
- Te tudod - vont vállat a vörös - értsd ahogy értsd, de én előre szóltam - elvéve egy tálcát ment a kiszolgáló pulthoz. Kenny is elvett egy tálcát, Stan-nel karöltve.
- Nagyon tetszik neki az a fiú. - mondta halkan Kenny, hogy csak a fekete hallja. - Hamar egymásba fognak zúgni. - Stan nem válaszolt, helyette elvéve kajáját, ült le egy üres asztalhoz. Kyle vele szemben foglalt helyett, hogy jól lássa a másik minden kis vonását és rezdülését, plusz, hogy a hárommal mögöttük levő asztalt is megfigyelhesse melynél Clyde, Tweek és remélhetőleg a két fiú is csatlakozik. Stan érzelem mentes arccal ette ételét. Kenny leülve Kyle mellé, figyelte ugyan úgy a fiút. Stan elmélyülten bámult le tányérjára.
- Most gondolkozik... - suttogta a szőke kuncogva a vörösnek. Aki csak bólintott, ahogy ő is bekapott egy falatot.
Ekkor jött meg a kis páros is. Elvéve egy egy tálcát és tányért már is helyet foglaltak Clyde-éknál majd heves beszélgetésbe kezdtek. Stan felhümmögött, majd meglepetten nézett fel Kyle-ra, majd háta mögé pillantott. Ahogy látta csevegni a kis párt, furcsa érzés járta át testét, amit egyszerűen rühellt érezni. Vissza nézve a vörösre nézett rá kétségbe esetten.
- Kyle én... én... - motyogta.
- Hmm? Te? - nézet vissza rá - Bökd ki és segítünk.
- F... F... - kezdett bele, majd arca falfehér lett. - Féltékeny vagyok... - kapott fejéhez. - Úúúúriistennn... neee... - nyöszögte. Kenny röhögve esett le a székéről. - N-Ne röhögj ez tragédia! - rivallt rá a fekete. Kyle elmosolyodott, de inkább azon, ahogy a szőke röhögött.
- Annyira nem az - legyintett, majd lehajolva nézett rá komolyan a szőkére - ne röhögj már! Vagy azt akarod, hogy a holnapi kémián Butters-el legyek egy párban? - Kenny köhintve egyet hagyta abba a nevetést, és ült vissza székére.
- Szóval?... Mit fogsz csinálni? - kérdezte Kenny.
- Elfelejtem, kiverem a fejemből, bukok egy osztályt, hogy ne kelljen látnom nap mint nap, rossz leszek, hogy előre ültessenek... - sorolta a fekete.
- Én viszont tudok jobbat! - vágta rá rögtön a vörös - Visszaszerzed~
- Hogy? - nézett fel a vörösre. - Oda meg vissza van érte!
- Egyél édes dolgokat~ - mondta vigyorogva.
- Soha! - vágta rá.
- Túl hamar feladod, ráadásul én még mindig hiszek abban, hogy ő~ téged kedvel jobban - villájával a fekete felé bökött, majd a szőkére nézett - kéne majd valami teszt szerűség...
- Most? - kérdezte vigyorogva Kenny.
- Nem, Nem, Nem, Nem. Nem akarom, hogy rám másszon! - jelentette ki Stan.
- Nem most! - vágta rá rögtön, majd ismét Stan-re pillantott - de hamarosan~ abból kiderül, hogy iktassuk ki az új fiút~
- Mikor? Rendezni kéne egy házi bulit... Stan? - nézett a fiúra, ki vállat vont.
- Apám bele menne, de ő is ott lenne és ott denszelne az nem lenne túl jó... - elmélkedett a fekete.
- Ha elintézem apádat, hogy ne legyen ott megoldható? - kérdezte, ahogy ördögi mosollyal nézett rá a fiúra. Stan nyelt egyet.
- P-Persze... - Kenny kuncogva nézett Kyle-ra.
- Egy gyors teszt most?... - kérdezte Kenny, ahogy megnyalta ajkait.
- Nem! Úgy sem figyelne most ide - mondta morogva.
- Óóó~ Lécci~ - Stan bekapva utolsó falatját tányérjáról pattant fel.
- Megyek. Mert már lassan félek tőle~ - mutatott a szőkére, majd vissza vitte tálcáját, és ki is viharzott a helyről. Kyle mélyet sóhajtott, majd végül megfordulva nézet a kék szemekbe.
- Nekem is van egy vallomásom - mondta kissé dühösen.
- Hm?~ - nézett rá nagyokat pislogva a szőke.
- Féltékeny vagyok! - közölte, ahogy lehajtotta a fejét. Kenny leesett állal nézett Kyle-ra.
- Stan-re?... - kérdezte hitetlenkedve.
- Mi? Dehogy is - nevetett fel - Bebe-re... - Kenny megkönnyebbülten sóhajtott.
- Mégis miért? - kérdezte, ahogy folytatta ebédjét.
- Mert tiszta mázlista! Neki jól sül el minden és még nagy is neki! Velem ellentétben! - kezdett bele - Mellette ültem a buszon és annyi mindent mesélt! Tisztára oda voltam... annyira aranyos volt meg minden... - mondta, ahogy szinte már áradozott róla - ráadásul a haverja valami eszméletlen!
- Mi a...?! - értetlenkedett Kenny. - Akkor te most pontosan mire vagy féltékeny? - kérdezett rá nagyokat pislogva, hiszen a nagy is neki szót nem kicsit értette félre. Kyle viszont csak tovább hadovált.
- Végül is mindegy... nekem soha nem lesz akkora, mint a haverjának. Tiszta gáz... jobb lesz ha inkább levágom és kidobom a kukába... - csapott a fejéhez, ahogy felemelve tálcáját indult kifele.
- K-Kyle! Nem tudom miről beszélsz, de így elég félreérthető.... - mondta, ahogy követte a vöröst,
- Órák után haza megyek és ollóval... ajj, pedig milyen szépen nőt eddig - mondta még mindig nem is figyelve a szőkére.
- Kyle... Kyle... miről beszélsz?! - kérdezte vörös fejjel, ahogy eldobva tálcáját ragadta meg vállát.
- Bebe hapsijáról és az ő csodás nagy dolgáról! Tiszta féltékeny vagyok! Meg sem érdemlem, hogy legyen... jobb ha mással próbálkozok és inkább választok valaki mást... - Kenny arca teljesen vörös lett, majd nagyokat pislogva nézett Kyle-ra.
- Mond hogy félre értem... - mondta, ahogy arcát kezébe temette.
- Micsodát? - kérdezett vissza - Szerintem elég érthetően elmondta... és azt hittem te meg is érted, de akkor inkább keresek mást aki megért - vonta meg vállát, ahogy ismét elindult. Kenny megragadta kezét.
- V-várj! Én megértelek! Csak... szerintem nem kicsi, csak te hiszed annak! - mondta vörös fejjel.
- Még a 10 centit sem éri el... - mondta szomorúan, ahogy Kenny-nek dőlt - jaj... lehet inkább összevagdosom és úgy dobom ki!
- Az az fájdalmas lenne! Nem kell egyből levágni! Inkább növeszd meg! - mondta, ahogy arca még vörösebb lett. Kyle elmosolyodott, majd kezét a szőke arcára csúsztatta és úgy nézet mosolyogva rá.
- Fogalmad sincs, hogy miről beszélek igaz?
- Hát ... pontosan nem de, ha arról beszélsz amire gondolok... - elfordította tekintetét, ahogy ismét elpirult.
- Perverz vagy, tudsz róla - kuncogott, ahogy ellépve a másiktól vigyorogva indult el. Kenny pislogva párat nézett a fiú után.
- Tudom~ - mondta végül vigyorogva ahogy utána sietett.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
