|
Homokóra
2012.01.21. 15:06
Párosítás :: K2 (KennyXKyle)
Korhatár :: PG
Szerzői megjegyzés :: MOstanság öntöm magamból ezeket a csillapíthatatlan borongós ficceket >< MIndegy. Szöszenet Kenny halálával. KENNY POW
Nagy sziklák, a kopott táj. A szélhatására a homok felröppen, és messze megy.
Messze... messze...
Ki tudja hova sodor az ég. Engem ide, téged oda.
A halál mindenkit megtalál és csak a szerencsések élhetik túl.
Én szerencsés vagyok.
Te nem.
Hittem benne, hogy azok vagyunk. Hittem benne, hogy az élet megkegyelmez és ránk kacsint és hagyja, hogy a magunk dolga legyen minden. Csak a miénk. A halál is. Forgassuk a kezünk közt és mikor eljön az idő törjük össze a homokórát, hogy az is együtt legyen. Meghalok te vársz rám és még tartod kezeid között, ahogy a homok lassan lepereg.
Nincs itt az idő.
Nem most fog megtörténni.
A bizalom a hatalmába kerít, a remény szikrája ott gyúl benned. Kékes lánggal figyeled a szakadékot nem is sejtvén, hogy ez volt az utolsó zuhanás.
Vége és a hatalom megkopott. MI sem játszhatunk azzal, ami nem a miénk. Nem tudhattuk és én bátor voltam.
Sajnálom.
Az egyedüllét borzalma mardossa már a lelked, ahogy öleled és hiszed holnap az ágyadban leszek, ismét átölelek és ismételten a kezeim között ébredhetsz. Látom az arcod, ahogy mosolyogsz és ismét köszöntesz. Lágy mosoly és kis kósza tincsied szerte állnak.
Azok a csodás reggelek. Mindet visszasírnám, de a holnap más. Sötét fellegek és a kék ég nem néz rád jó szemmel.
Felejtsd el...
Felejts el...
Nem akarom, hogy emlékez. Semmire. Könnyebb felejteni és nem törődni velük. Az édes íz eltűnik és a keserű utóhatása. Semmi nem változott.
Kérlek... törd össze. Nincs már rá szükséged. Hagyj fel a reménnyel, dobd el akár mindent. Ne kapaszkodj egy ígéretbe, ne legyél szentimentális.
Ne...
Kyle.
Fogadd el.
Meghaltam.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
dedrámaii :DD teccik *-*
KÖszönöm~ OwO