|
2.) Képességek
2012.01.14. 17:09
Ladies and Gentleman! Enjoy OwO
Lassan meg érkeztek és Kyle beinvitálva mentek föl a szobájába. A két cserepes növény az ablakban kötött ki, majd elővarázsolva még egy széket, ültek le az asztalhoz.
- Szóóóvaaal.... itt vesztettem el a fonalat... - mutatott az egyik egyenletre.
Szemüvegét feljebb tolva nézet rá.
- Nem nehéz. Ezt itt ne hagyd ki és akkor az eredmény kifog jönni, de cseles mert sűrűséget kérdez és így átkell majd váltanod - lassan és érthetően magyarázta el a fiúnak, és ahogy csak tudta segített neki - így jó lesz? - kérdezte végül a végén, mire bólintást kapott válaszul.
- Csupán egy kérdés maradt bennem...
- Hmm? MI lenne az? - nézet rá érdeklődve, ahogy testével is kissé felé fordult.
- Vajon a kámaszutraban, melyik a 8as póz? - nézett elmélkedve a vörösre, ahogy ő is kissé felé fordult.
- Hogy miben? - kérdezte kissé meglepve - te egyáltalán figyeltél rám...?
- Persze! - vágta rá komolyan, majd pajzánul elvigyorodott. - Csak most így a végén felötlött bennem ez a kérdés... hm...
- Minek az egyáltalán most neked! - morogta, ahogy becsukta a könyvét. Elvigyorodott.
- Csak gondolkoztam rajta~ - sóhajtott, majd kicsit közelebb csusszant a vöröshöz. - Köszi Kyle!
- Nincs mit - elcsusszant mellőle, majd felpattanva lépet egyet távolabb - ha nem kell már semmi, ha nem haragszol még van egy kis dolgom.
- Jaj, persze. - kapott észbe, majd eltéve könyveit kapta fel táskáját. - Akkor majd hétvégén~ - simított vég karján, ahogy ellépett mellőle. Majd rutinosan ment le a lépcsőn, és hagyta el a házat. Arca majdnem olyan vörös volt, mint a fürtjei. Olyan furán érezte magát, de hamar rájött dolga volt. Megvárta, míg barátja kicsit eltávolodik, majd mikor már nem volt közel felkapva sietett ki a házból. Nem is sejthette, hogy a szőke ugyan úgy figyelte, csak már Mysterion képében.
Futott. Ahogy bírta csak futott és végül el is érte célját. A városban egy nagyobb bárba lépett be, majd egyenesen a bárpulthoz sétált, majd türelmesen várt. Kenny értetlenkedve lesett be az ablakon. Nem értette, mit kereshetett itt a fiú. A bárpultosnak egy idő után feltűnt, majd biccentett felé, mire Kyle megrázta a fejét. Egy jel, ugyanis rögtön elhúzódott egy függöny, mely mögé a vörös belépett. Kenny felkapta fejét, majd egy fekete köpennyel takarta el ruháját, így lépett be ő is a bárba, majd követte a fiút. Ám a pultos hamar megállította.
- Oda nem lehet bemenni csak úgy - morogta.
- Gondoltam... - suttogta, szájából fehér füst jelent meg, mely a férfi feje köré csavaródott, így ájult az el. Ezután folytatta útját. Bent félhomály volt és csupán a folyosó végén egy újabb ajtó mögül szűrődött ki a fény.
- Itt a Cd - lehetett hallani Kyle hangját. Nem csengett maga biztosan, mégis eléggé komolynak tűnt.
- Jó fiú~ remélhetőleg minden rajta lesz amit akartunk.
- Most már én is kérem a válaszokat! - folytatta ám ekkor hangos csattanás hallatszott és Kyle hangja is elhalt.
- Majd vöröske! Nem adunk ki semmilyen hasznos információt, amúgy is. Fontos vagy nekünk~ - Kenny szemei kikerekedtek, és a düh átjárta testét, ahogy oda sietett az ajtó mellé. Hatalmas önuralomra volt szüksége, mely épp hogy csak megvolt neki. Bent Kyle a földön térdelt és ajkai felrepedtek, de nem szólalt meg. Bent több ember is, mint felvigyázó állt és össz-visz öt ember mondhatta magát fontosnak. Úgy tűnt a főnök kezében volt a Cd.
- Most elmehetsz és ha kell szólunk~ - egy nagyobb alak, megrúgta a vöröst, ki így a földön kötött ki, de nem szólva semmit kelt fel és kezdet kifele menni. Kenny hamar kapcsolva, tűnt el a folyosóról. A függöny libbent és a vörös szó nélkül haladt a már sötét utcán ám lépései egyre rövidebbek lettek és egyre lassúbbak végül megállt és szomorúan nézet le az aszfaltra. Szája széle még kissé véres volt ám szája már begyógyult. Soha nem tudta mitől gyógyul ilyen gyorsan, de betudta a hormonoknak. Kenny ekkor lépett elé, és nézett le rá. A fekete köpeny már nem volt rajta.
- Hey. - szólalt meg érzelem mentesen. Kyle felkapta a fejét és ismét meglepődve tapasztalta, hogy Mysterion ismét előtte áll.
- Mit kerestél te ott?... - pillantott a Bárra, majd leguggolva Kyle elé, nézett rá. - És mégis... mi dolgod volt azokkal a bűnőzökkel? - A gombóc egyre csak nőtt a torkában, majd végül felbátorodva nyelte vissza.
- Mi a fenéért követsz?!
- Követlek?... - pislogott rá értetlenkedve, majd felkuncogott. - Ugyan... miért tennék ilyet? - nézett rá szemöldök felhúzva.
- Honnan tudod, hogy odalent voltam? Meg múltkor is! - Morogta, ahogy nem is foglalkozva vele kerülte ki és ment tovább. Ám elkapta felkarját, és visszahúzta. Határozottan tartotta, még sem erősen.
- Te bukkansz fel minden hol! Ráadásul, bűnözök közelében... Talán... te is közéjük tartozol?... - sziszegte a mondat végét.
- Ne érdekeljen - tovább akart menni ám nem bírt szabadulni Mysterion fogásából - nem vagyok bűnöző...
- Akkor meg mit kerestél náluk?... Tudtommal, elég veszélyesek... és nem éppen legális dolgokat csinálnak. - morogta kelletlenül.
- Maradjon az én dolgom. Én sem kíváncsiskodok soha rólad! - nézet rá komolyan - és most engedj el!
- Az én dolgom megvédeni, ezt a várost! – lökte el. - De ha így állunk... te is a listámra kerültél... – hangja hidegen csengett, majd már el is tűnt. Körbe kémlelt és kissé félve rezzent össze.
- Mégis milyen lista... - motyogta, ahogy ismét elindult.
Kenny izomból verte a fejét a falba, ahogy átkozta magát.
- Hogy mondhattam neki ilyet! Én balfasz! Sose tudnám bántani de ááá belehalna ha nem lenne makacs, és a száját is használná... - hatalmas vérpatak indult el orrából. - a beszélésre!... - tette hozzá, saját magának, ahogy lerogyott a földre, az üres sikátorban.
- Neked meg megint mi bajod van? - a háztetőről leugorva nézet végig barátján, ahogy beletúrt fekete hajába. Black Star, ahogy itt ismerik, de csupán Kenny tudta, hogy ő Craig - Komolyan több gondod van mostanság. mint nekem...
- Craig... - nyöszögte, ahogy felnézett rá, majd se szó se beszéd ugrott a fiú nyakába. - Tömören szólva, Kyle-t elküldtem a bús picsába kábé...
- Levágom a farkad, ha nem szállsz le rólam - dühösen lökte félre, majd sóhajtva porolta le magát - haljam, mégis mi történt? Nem úgy volt, hogy vigyázol rá?
- Igen de... - letörölte véres homlokát, és arcát. - Kyle... ki nem néztem volna belőle de... úgy tűnik bűnőzökkel üzletel.... - Craig felvonta a szemöldökét, ahogy helyet foglalt ő is.
- Nem hülye ő sem. Fogadok van oka rá, hogy ezt tegye.
- De mégis mi?... Aggódom érte... - sóhajtott, ahogy ismét letelepedett a földre. - Nehezebb lesz megvédeni, mint hittem...
- Sejthető volt, hogy nem közönséges feladat, amúgy~ találd ki én kit kaptam ki - nézet rá, ahogy szája szélén egy apró vigyor volt. Felkapta fejét, ahogy ránézett.
- Kit? Őt is meg kell védened?
- Nos~ tegnap ezt kaptam - adta át a kis cetlit a fiúnak. Kenny kikerekedett szemekkel bámult a papírra, majd vissza fel Craig-gel.
- Akkor... el kell venned a szüzességét? - vigyorodott el pajzánul, majd gyorsan hátrébb ugrott. Amit igen bölcsen is tett, ugyanis ahol épp az előbb ült, ott most egy kard állt ki a kőből melynek markolatát a fekete fogta. Bal szeme kék lánggal égett, és kissé idegesen nézet a szőkére.
- Eldöntetett. Kiherélek!
- Ne! Tudod, hogy bármit csak a tökömet ne! - fogta meg testrészét, majd elmosolyodott. - Szóval őt is meg kell védened... Stanley... erényövet kell majd rád tennem... - tudta hamar eléri végzete, hogy ha ott marad, így felugorva a háztetőre, kezdett menekülni. Craig idegesen futott utána.
- Állj meg te szemét!
- Most miért? Kaptam amúgy egy új képességet... gondolatolvasásnak hívják... és amilyen képeket láttam a fejedben, Stan-nel ajajj~~ - kezdett el vérezni orra, ám még gyorsabban kezdett menekülni. A fekete viszont egy idő után megállt.
- Hey! Ma mi volt az a hirtelen telefon? - kérdezte, ahogy leült az egyik ház tetejére és, hogy elő csalja a fiút még le is nyugodva tűnt el a kardja.
- Kyle... - libbent a fiú mellé. - Kisétált a teremből, és úgy tűnik csak én vettem észre... - Bólintott.
- Igen és ilyen nem csak egyszer fordult elő - mondta, ahogy a kék szemekbe nézet - mostanság egyre gyakrabban. - Leült a fiú mellé, majd úgy nézett rá.
- Észrevetted... én... biztos aludtam... - vakargatja meg tarkóját. - De csak mi látjuk... tehát.... - Ám Craig meglóbálta az ujját.
- Pontosítanék. Eddig nekem sem tűnt fel, de miután mondtad... utána jártam - kezdett bele - sajnos csak a labor gyakorlatok alatt ment a kamera, de többször is felvette. ahogy Kyle csak simán kisétál szó nélkül. - Felkapta fejét.
- A kamerán látszik... ez fura... - hümmögött, majd felállt. - Még többet meg kell tudnom róla! - mondta elszántan.
- Még valami - ragadta meg a köpenyt és azzal tartotta maradásra - A felvételen a többiek ugyan úgy nem látják ezt. Lehet csak mi látjuk viszont... valami furcsa lengi körül a vöröst... az hogy a rablóimat te intézted el az véletlen, de... holnapra lesz egy nagyobb betörés. Fogadok Kyle barátunk öt mágus társaságában volt ma.
- Szóval azok mágusok voltak... - nagyokat pislogott a fiúra. - Igazi informátor lettél...
- Csak érdekel már engem is mi van a háttérben. Úgy tűnik Kyle a kulcsfigura. Én a helyedben figyelném~
- Éjjel nappal figyelni fogom... - bólintott, majd Craig-re sandított. - Na és Stan? Légy vele gyengéd.... még sose molesztálta senki.
- Kenny~ kell még a tököd - villantak meg a szemei, ahogy kardja ismét megjelent és izzani kezdett.
- Kell még... - lépett egyre hátrébb. - Bár én nem Stanley megrontására fogom használni~ - vigyorodott el, menekülni kezdett, ám Kyle háza felé vette az irányt. Craig nem követte helyette felkelt és sóhajtva indult el ő pedig, Stan háza felé.
Kenny hamar elérte a vörös házát, majd gondolkozás nélkül, egyből párkányára ugrott, és úgy lesett be. Kyle a laptopján gépelt valamit. A programok csak úgy futottak és úgy tűnt nagyon elfoglalt vele. Kenny elmosolyodva telepedett le a fára, mi közel volt a vörös ablakához, és onnan nézte tovább. Egy idő után feje lebicsaklott és végül a billentyűzeten aludt el.
- Yay de édes... - csorgatta nyálát az ablaküvegnél.
Halkan szuszogott, ahogy a gép is lassan kikapcsolt. Kenny elmosolyodott, szíve szerint oda ment volna a másikhoz, de végül csak visszaülve a fára figyelt. Egy idő után Kyle aznap este is fényleni kezdett. A vörös fény beárasztotta a szobát ám most a virágok nem pusztultak el, helyette a gépet vették célpontul, majd millió szám sor kezdett el rajta futni őrült sebességgel. Kenny újra a párkányra ugrott, és úgy figyelte a monitor jelenségét. Csak dolgozott és dolgozott. Végül pedig megállt és a fény vissza kúszott Kyle testébe, aki így lassan lecsúszott az asztalról és a földön folytatta tovább álmait. A szőke, ahogy nézte a földön fekvő fiút... teste magától mozdult, nem bírta. Egy füsttel nyitotta ki belülről az ablakot, majd belibbenve, fektette az ágyra a vöröst, és takarta be. Ezután persze gyorsan hagyta el a helyiséget, és zárta vissza az ablakot, egy nyomot sem hagyva maga után. Amint bezárta az ablakot a laptop Cd írója kinyílt és egy vörös lemez került elő belőle.
- Basszus... - morogta a szőke. Nem volt mit tenni, újra besurrant a házba, majd elindítva a gépet, készített egy másolatot. Ezután ismét elhagyta a helyiséget, ám lábával lelökte az egyik virágcserepet. Gyomra összeszorult, ahogy a zuhanó cserépre nézet, kezét kinyújtotta felét, így több füst csík is elindult a tárgy felé, végül még időben elkapta a szőke. Sóhajtva tette vissza a virágot a helyére, majd becsukva az ablakot, süllyesztette zsebébe a kis lemezt. Kyle eközben mit sem vett észre a történtekből. Békésen szuszogott az ágyában.Kenny viszont hümmögve ült vissza a faágra. Egyre kíváncsibb és kíváncsibb lett, na meg persze fáradtabb is, így hát nekidőlve a fa törzsének szenderedett el. Másnap reggel hamar eljött és a szőke nem is vette észre, hogy Kyle ez alatt már rég elindult az iskolába. Csupán becsengetés után kelt fel, ráadásul arra, hogy nagy puffanással esett le a földre.
- Ajj ez így nem lesz jó... - dörzsölgette fejét, majd gyorsan haza sietett. Csupán az első óra utáni szünetre ért be. Nemes egyszerűséggel rontott be a terembe, majd hajította táskáját helyére. Craig ritmusosan ütögette kezét a padnak, de mikro bejött a szőke intve neki fejezte be eme tevékenységét. Kenny egyből oda ment hozzá, és kissé kábán nézett le rá.
- 'Reggelt... - szeme alatt lila karikák kezdtek kibontakozni.
- Ez már rég nem reggel - mondta, ahogy unottan nézet rá, majd csak sóhajtott - ezt te így nem fogod bírni.
- Ja... nem fogom... lehet el kéne rabolnom, és együtt aludnom vele... - ásított, majd fel kapta fejét. - Ma! Délután! Átjössz hozzám! - jelentette ki.
- Jól vagy? Minek menjek én hozzád? - morogta.
- Szereztem valamit... amit jobb ha ketten nézünk meg. - mondta komolyan, majd felkapva fejét vigyorodott el, és hajolt oda Craig-hez. - Nyugi nem Stanley-ről meztelen képek... azok csak a tieid~ - suttogta fülében, ám ezután rögtön hátrébb ugrott. Felmordulva vetődött volna utána, de mikor a tanár benyitott jobbnak látta nyugton ülni. Kenny vigyorogva ült le helyére, majd mikor Stan is helyet foglalt Craig mellett, vigyora csak még nagyobb lett, ahogy feléjük sandított. Craig felpillantott a fiúra, majd elmosolyodva hajolt oda hozzá és lágyan fújt a fülébe. Stan vörösen kapott a füléhez, majd értetlenkedve, és szemöldök felhúzva nézett Craig-re, mégis pírja mindent elárult.
- Bocsi hajszál - hajolt vissza komolyan és ismét előre fele tekintett. Stan sóhajtott egyet, majd elővéve füzetét, ő is figyelni kezdett, ahogy pírja egyik pillanatról a másikra el is tűnt.
Amint véget ért a tanítás, Kenny egy mozdulattal söpörte cuccait táskájába, majd odalépve Craig-hez, ragadta meg felkarját, és nemes egyszerűséggel kezdte húzni.
- Várj már! Mégis mi ennyire fontos? - morogta, ahogy kitépve magát kezdett önkéntelenül is a szőke után sétálni.
- Egy Cd. - mondta komolyan. - Amit Kyle készített... önkívületi állapotban... - Erre már felkapta a fejét és érdeklődve nézet barátjára.
- Önkívület? Biztos vagy benne? Nem csak elhoztad valami régi játék cd-jét?
- Dehogy is! - morogta. - Csak kívül vagyok szőke... - legyintett. - Egyszer csak bealudt a laptop előtt és... megint előjött belőle az a vörös fény, és akkor csinálta...
- Vörös fény? Érdekes - nézet előre, ahogy már ki is értek a suli kapuján.
- Az... és mindig csak álmában jön elő... - tette hozzá hümmögve.
- Tud róla egyáltalán?
- A vörös fényről... nem hiszem. De... ha már nem először sétált ki a teremből, akkor tudja, hogy nem egy átlagos középiskolás...
- Az lehetséges. Talán tőle is megkérdezhetnéd - nézet rá komolyan, majd folytatta - hazudj neki valamit, és talán elmond egy két dolgot.
- Hm... ez jó ötlet... de most. - ekkor már elérték Kenny-ék házát. Nemes egyszerűséggel rúgta be a bejárati ajtót, senki nem volt otthon. Szobája ajtaja is ugyan így járt, végül leülve laptopjához, tette be a CD-ét. Craig kíváncsian hajolt fölé ám egy idő után érdeklődve nézet le a szőkére.
- Tudsz te cd-t másolni?
- Miért?... - pillantott fel Craig-re.
- Nem is dob ki semmit... - mutatott a monitorra.
- De... de... átmásoltam...! - pislog nagyokat a monitorra. Craig ismét szólni akart, amikor hirtelen sok ablak ugrott fel a monitoron. Vörös számok és betűk futottak rajta végig és úgy tűnt a kódnak vége sincsen, amik hirtelen megállt és végül teljesen elsötétült a kép.
- Mi a... - pislogott Kenny, majd hümmögve tette fonta keresztbe karjait. - Kyle-nál is ugyan ezt csinálta... - Craig viszont nemes egyszerűséggel lökte ki a szőkét a székről, majd ujjával megbökte a monitort mely ekkor már kissé lángolt, majd a kép ismét visszajött és a furcsa kód is.
- Na ne...
- M-Mi az? - ült fel, és nézett ő is a monitorra.
- Adatok. Tömérdek adat - mondta, ahogy gépelni kezdett - bankok kódjai, számlaszámok és egyéb. De nem ez a legrosszabb! Nevek, születési dátumok. Mintha egy virtuális telefonkönyv lenne, csak kicsit több van benne. Milyen vagy, van e képességed. Gyengéd ilyesmi... basszus! Nincs benne minden, mégis ezzel már kisebb világot tudnál elhódítani! - fordult Kenny felé. Ki ledöbbenve nézett rá, majd szólalt meg kissé rekedtes hangon.
- Craig... szerintem Kyle már nem egy ilyen CD-t szállított le... bűnözőknek...
- Mégis hogy szerezhette meg ezeket az adatokat?! Mi a fene ő? - kérdezte idegesen, ahogy felpattanva indult kifele. Ám Kenny elkapva csuklóját, állította meg.
- Mégis, mit akarsz most csinálni?!
- Ez veszélyes! - közölte, ahogy kitépte kezét a másikéból - Olyan fontos információk, mint hogy kik vagyunk és a családunk. Amikkel megfoghatnak. Ez így nem mehet tovább!
- De egyenlőre semmit nem tehetünk...! - morogta a fiúnak.
- Itt akarsz ülni és várni, hogy történjen valami? Rendben tedd azt én meg megyek és kifaggatom.
- Veled megyek. - jelentette ki, majd szekrényéhez lépve öltözött át gyorsan.
- Nem! - közölte, majd kissé lesütötte a fejét - arra az idiótára kell vigyáznom... - morogta.
- Ó, a szerelmedre? - vigyorodott el Kenny, ahogy köpenyét is magára húzta. - Tudom hogy... élvezni fogod~ - vigyorgott rá.
- Az lehet, de ha te meg nem szedsz ki használható infót Kyle-ból kibelezlek! - morogta, ahogy megfordulva sétált ki ám az ajtónál testét kék lángok borították be majd mikor eltűntek már ott sem volt.
- Eh... ezt a reakciót... - sóhajtott lemondóan, majd végül, vállat vonva ugrott ki ablakán, és kezdte Kyle-t keresni.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
