Számára ez a nap is átlagosan indult. Ugyan az a hely, ugyanazokkal a vendégekkel. Sose hitte volna, hogy ez a nap, mégis más lesz, mikor belépett a Hot Day’s bár ajtaján.
A zene szólt, a táncosok a dolgukat végezték. A bár szinte dugig volt, mi nem igazán meglepő. South Park egyetlen meleg bárja volt ez, így mindenki, ki szégyellte a családja, és a szomszédok előtt nemi identitását, az ide menekült hétvégenként, nézni a fiatal fiúcskákat, kinek nagy részük azért dolgozott itt, hogy fizesse a tandíjat, vagy egyéb tartózásait, mint ahogy ez közt tudott, vagy mégse? Egy ember önként dalolva jött el ide dolgozni, és mi tagadás, neki volt a legtöbb vendége. Butters Stotch. Ki most is a kifutón ropta a rúd táncot, és a nyáladzó vén emberek szó szerint öntötték a pénzt a lábai elé.
De! Ne térjünk el a témától, történetünk főhőse nem ő, sokkal inkább az, ki ezt a jelenetet sóhajtva nézte végig az ajtóban. Végül táskáját még jobban vállára igazítva, indult el a hátsó részleg felé, hol a táncosok öltözhettek át. Sokakkal ellentétben, ő mindig a fő bejáraton át közlekedett, sose zavartatta amiatt magát hogy itt dolgozik. Meleg volt, és ezt nem tagadta, senki előtt, csupán egy ember elől akarta eltitkolni, ez pedig sikerült is neki. Hiszen az a személy, soha az életben be nem tette volna a lábát ebbe a bárba. És ennek örült. Rettenetesen.
Mikor beért az öltözőben, szokás szerint az már üresen tátongott. Szokásos helyéhez sétált, hova letéve táskáját kezdte levenni ruháit, ám ekkor…
Két kéz simult a dereka köré, majd azok szorosan magához is ölelték, így suttogott tulajdonosuk a főhősünk fülébe.
- Nem kell átöltöznöd… ma különleges vendéged lesz…~ - kuncogta, majd meg is harapta kedves főszereplőnk fülét, ki erre morogva lökte el magától.
- Stan! Muszáj mindig ezt csinálnod?... – morogta, ahogy füléhez kapva kezdte azt dörzsölgetni, ám a kérdezett csak kuncogva nézett rá.
- Nem tehetek róla Kyle~ Olyan édes vagy~ - nyalta meg ajkait, mire a vörös csak sóhajtott egyet. 
- Ez nem indok arra, hogy így kommunikálsz velem! Mindig a fülembe suttogsz, aztán az a hülye ráharapás! – háborgott, mire Stan csak megveregette vállát.
- A munkára koncentrálj! Ahogy mondtam, ma különleges vendéged lesz… a v.i.p. szobában. – a vörös felkapta fejét, hiszen azt a szobát, csak az igen gazdag, tehetős, és általában vén fószerek szokták kivenni.
- Én mázlista… - morogta, ahogy visszatért az öltözködéshez.
- Miért? – kuncogta Stan, ahogy levetődött az egyik székbe. – Ha nem valami vénember lesz, akkor csak örülnöd kéne…~ - Kyle válasza csupán egy morgás volt, ahogy magára kapta fehér csipkés bugyiját, és a hozzá tartozó harisnya kötőt is. Stan eddigre már felállva válogatott a ruhák közt, majd szeme megakadt egy cselédruhán, mit egyből a vörösnek dobott, ki csupán meglepetten pislogott a ruhadarabra.
- Ezt? – nézett a feketére, ki erre bólintott.
- Mivel 98%-ban öreg lesz, és azok régimódiak, ez tökéletes lesz hozzá~ - mosolygott barátjára, ki sóhajtva kapta magára a ruhát.
- És a maradék 2%? – Stan nem válaszolt, csupán elvigyorodott, mi bőven elég volt Kylenak. Mind ketten tudták, hogy az a 2% nagy valószínűséggel, úgy sem jön be, kár reménykedni.
- 11kor jelenésed van…~ - nézett fel lomhán a fekete, a falon díszelgő órára, mint ahogy Kyle is. Csupán percek voltak az említett időpontig.
- Akkor, megyek is… - sóhajtotta, ahogy kicsit megigazítva ruháját, indult el kifelé, ám Stan mögé lépve kapta el újra, és ölelte magához.
- Sok szerencsét… - nyalt végig fülén, és markolt bele fenekébe. – Kyle~ - ezután kuncogva hagyta ott a vöröst, ki csak szétszidva Stan kedves anyját, ment el végül a v.i.p. szobáig. Hatalmas sóhajt vett, mielőtt ujjai a hideg fémre fonódtak volna. Utálta ezt az állást, gyűlölte. Tiszta szívéből, de nem volt választása, mikor apja tudtára adódott hogy drága elsőszülött fia meleg, abban a percben hajította ki a házból. Kénytelen volt dolgozni, és eladni a méltóágát. Végül erőt véve magán, nyitott be a szobába.
Lágy vörös fény, és persze a jól meg szokott narancsos füstölgő illata terjengte be a szobát. Minden vörös volt, a falak, a bútorok, mikből nem éppen volt sok. Egy hatalmas francia ágy, melynek mind két oldalán egy, egy éjjeli szekrény volt, mik sok-sok fiókkal rendelkeztek. Kivételesen az ágy mellett egy tolós kis fém asztal is volt, min mindenféle gyümölcs volt. Banán is, mitől teljesen kirázta a hideg. Félve pillantott az ágy felé, és mikor fel fogta kik is ülnek vele szemben, szemei kikerekedtek, és gyomra is össze szorult. Kenny és Craig egymásnak dőlve, figyelték lomha tekintettel a vöröst. Arcuk kifejezéstelen volt, mégis, szemükben valami ördögi, egyben pajzán fény csillogott.
- Szerbusz Kyle…~ - szólalt meg negédes hangon Kenny.
- Ki hitte volna, hogy itt dolgozol… - csóválta meg fejét Craig. A vörös nyelt egyet, ahogy arca egyre jobban kipirult a szégyenérzettől, és inkább lehajtotta fejét.
- Szóval ez volt az oka, hogy apád kidobott otthonról… - folytatta Craig.
- Most már ezt is tudjuk.~ - kuncogta Kenny, mire Kyle szoknyájába mart, de csendben tűrt, hallgatott.
- De ha már így alakultak a dolgok… - vigyorodott el a fekete, majd megnyalta ajkait.
- Élvezzük ki a helyzetet…~ - fejezte be mondatát mosolyogva Kenny, majd arrébb csusszanva Craigtől, paskolta meg a kettőjük közt keletkezett helyet. – Gyere szépen ide, Kyle~ - mosolya csak nőtt, ahogy a még mindig lehajtott fejű vörösre nézett. Ajkai megremegtek, de nem pillantott fel a másik kettőre, nem mert felpillantani, és természetesen nem is akart. A két fiú minden egyes lépését, és mozdulatát árgusszemekkel figyelte, ami csak egyre jobban, és jobban zavarba hozta. Viszont választása sem volt, amint elérte az ágyat, Craig megragadva csuklóját, húzta le maguk közé. Kenny egyből magához ölelte hátulról, és így nyalt végig fülén, a vörös megrezzent, ahogy megérezte a szőkét magához simulni.
- Kenny… - nyöszögte maga elé, mire Kenny kuncogva hajtotta fejét vállára.
- Igen?~ - hangja ördögien csengett.
- Te mégis mit… keresel itt?... – Craig eközben már otthon érezve magát, turkált az éjjeli szekrényekben.
- Csak kiélvezem a születésnapomat~ - mosolygott, mire a vörös felkapta fejét. Igen, ma volt Kenneth McCormick születés napja, és ő elfelejtette. A saját szerelme születés napját. Csak gratulálni tudott magának. A szőke játékosan húzta oda a kis fém asztalt, majd lekapva róla egy darab epret, kezdett vele körözni a vörös száján, ki felsóhajtva hunyta le szemeit.
- Eeeh~ Ha már ennyi jól esik, mi lesz később?~ - kuncogta, de persze válasz nem érkezett. Vigyorogva tolta még beljebb Kyle szájában a gyümölcsöt, végül pedig teljesen benyomta, mutató ujjával együtt, mit egy cuppanással húzott ki a másik szájából.
- Milyen kis kéjéhes… - jegyezte meg Craig, ahogy kihúzta az egyik fiókot, majd elvigyorodott, mikor szemügyre vette annak tartalmát.
- Ez nekünk csak jó, nem igaz?~ - mosolygott Kenny, de mikor rápillantott a másikra, meglepődött a másik arckifejezésétől. – Mit találtál? – pislogott, de válaszként Craig inkább csak kihúzta a kis tojás alakú vibrátorokat, mire már Kenny is elvigyorodott.
- Te vagy az ünnepelt, megengedem, hogy az elsőt te tedd be.~ - mondta nagy kegyesen a fekete, mire a szőke csak mosolyogva sóhajtott, majd Kyle szoknyája alá nyúlva, simított végig a bugyin.
- Ó…~ Különleges csomagolás?~ - kuncogott, ahogy felhajtotta a másik szoknyáját, így rálátást adva a csipkés fehér bugyinak.
- Ez nem kell ide. – morogta Craig, ahogy odamászva, tépte le a vörösről a sexi alsóneműt, ki csak ekkor eszmélt fel, és meglepetten pislogott a feketére. Ki pusztán elmosolyodva, nyújtotta Kenny kezébe a tubus síkosított. Álszent mosoly ült mindkettőjük arcán, mitől Kylenak a hideg futkosott hátán. Kenny ujjaira nyomva a tubus tartalmának nagy részét, tette ujját a másik bejáratához, majd kezdte azt bekenegetni. Kyle élvezettel sóhajtott fel, ahogy még jobban hozzá simult a szőkéhez. Élvezte a helyzetet, és ezt pedig elégedett sóhajaival mutatta ki. Mikor a szőke egy ujja belé csusszant, jólesően nyögött fel, majd kinyitva szemeit nézett maga elé kábán, de a látvány ami fogadta, nem enyhe hányingert keltett benne. Craig arcán komolya kifejezéssel, ült a vörös előtt. Ugyan ilyen komolyan nézett rá, mikor a félig meghéjazott banánt, még közelebb vitte arcához.
- Vidd innen azt a…! – kezdett háborogni a vörös, de Kenny még egy ujját belécsúsztatta. – Ah~ - hunyta le újra szemeit.
- Azt Ah?~ - pislogott rá Craig. – Nem értem mire gondolsz… - kezdete el enni a banánt, mire Kenny szemöldök felhúzva nézett rá.
- Te most komolyan azt fogod eszegetni?! – A fekete csak vállat vont.
- Most mit csináljak? – nézett rájuk. – Én majd csak később jövök képbe… - újra a fiókhoz mászott, és abban kezdett matatni.
- Igaz… - vont vállat a szőke is, majd még egy ujjával a fiúba hatolt, és így kezdett benne ollózni, mire Kyle egyre hangosabban nyögdécselt.
- Be kéne tömni a száját… - jegyezte meg Craig, ahogy fel sem nézve a párosra turkált tovább a fiókban.
- Az még odébb van~ - kuncogta Kenny, majd az egyik vibrátort magához véve, kente be azt is síkosítóval, ezután pedig Kyle bejáratához vezette azt. – Mehet?...~ - suttogta a vörös fülébe, ki bólintott egyet, több se kellett a szőkének, gyors mozdulattal dugta fel a fiúnak az eszközt, mire az csak elégedetten nyögött fel. Craig ekkor hajolt el a fióktól, és nézett rájuk. Kenny maxra bekapcsolva a vibrátort, döntötte előre Kylet, ki így négykézláb helyezkedett el az ágyon.
- Most? – nézett rá lomhán Craig, mire Kenny bólintott. Sóhajtva vette le hűn szeretett sapkáját, majd Kyle elé térdelve, húzta le sliccét, majd vette elő saját merev tagját. Persze Kyle már tudta mi a dolga, így kicsit előrehajolva nyalt végig azon, majd kapta is be, és kezdte mozgatni fejét. Craig mosolyogva nézett le a vörösre, és simított végig fürtjein. Kenny eközben hátul foglalkozott a fiúval. Még egy vibrátort belé tett, majd azt is maxra kapcsolta fel, mire Kyle felnyögve kezdte még gyorsabban kényeztetni Craiget. Kenny Kyle mögé térdelve, simított végig a vörös tagján, majd köré fonva ujjait kezdte rajta mozgatni kezét. A vörös egyre hálásabban sóhajtozott, mit mindkét fiú csak mosolyogva nézett.
- Tágabb mint hittem… - mondta Kenny elgondolkodva, ahogy végig simított a vörös hátán.
- Meglepett? – nézett rá Craig, mire csak kuncogott, ezzel megadva az egyértelmű választ.
- Lassan viszont bele kezdhetnék… - mondta nyugodtan Kenny, ahogy kihúzta Kyle fenekéből az eszközöket, ki erre csalódottan sóhajtott fel. – Kezd szűkös lenni a nadrágom… - csóválta meg fejét, mire Craig egyetértően bólintott, és lágyan eltolta magától Kylet, ki egy cuppanással vált el tőle. Kenny bekenve saját tagját is síkosítóval, húzta magához Kyle, majd saját álló tagjára ültette, minek hatására, a vörös hátravetve fejét nyögött fel. Kenny morogva nézett le rá.
- Most már zavar ez a gönc~ - ezzel le is tépte róla a ruhát, majd félre is dobta.
- Hey… - szólalt meg Craig, majd egy kotont lengetett meg kezében, ahogy ő is lehúzta magáról nadrágját. – Ezt elfelejtetted… - Kenny szemöldök felhúzva nézett vissza rá.
- Viccelsz? Ezzel csak elrontanánk a ’romantikus’ hangulatot~ - legyintett Kenny, majd mozogni kezdett a fiúban, mire Craig vállat vonva kezdte volna magára húzni. – Te sem veheted fel. – A fekete felmorrant, és persze tiltakozni akart, de nem volt mit tenni, a szőke szülinapja volt, és ezt kérést is teljesítenie kellett. Végül csak megszabadulva nadrágjától, mászott oda ő is a pároshoz, majd tette tagját Kyle bejáratához.
- Talán sok lesz ez így neki… - sóhajtotta Craig, ennek ellenére, Tagját lassan a fiúba csúsztatta, ki erre görcsösen kapaszkodott meg Kenny pulóverében. A szőke simogatni kezdte Kyle fejét, nyakát is csókokkal hintette, ahogy kezével ismét kényeztetni kezdte odalent is.
- Csak lassan tedd be, aztán várj. – mondta Kenny, ahogy felnézett a feketére, ki felmorranva kezdett lassan belehatolni a másikba.
- Ezt úgy mondod, mintha amatőr lennék… - morogta Craig, mikor már teljesen a fiúban volt, ám Kenny ezen csak felkuncogott.
- Igaz-igaz, elfelejtettem vérbeli profi vagy~ - a fekete ezt csupán egy szemforgatással reagálta le, majd Kyle fenekébe markolt, ki erre hangosan nyögött fel. A vörös előbb megszokta a helyzetet, mint ahogy hitték volna, nem sokkal később már ő maga kezdett mozogni, mit észlelve a másik két fiú, követve példáját kezdtek benne mozogni. Egyszerre, követve egymás ritmusát, ami persze meghozta hatását, és Kyle ismét hálásan kezdett nyögdécselni. Tempójuk gyorsult, és amíg Craig a vörös fenekét markolászta, Kenny tagját kényeztette, nyakával együtt. Mielőtt a vörös még elmehetett volna, Craig előhalászva egy szorító gyűrűt, tette a vörös tagjára, ki erre csalódottan nyögött fel.
- Te leszel az utolsó, ki elmegy közülünk…~ - suttogta a fekete Kyle fülébe, ki erre csak alsóajkába mart. Tovább mozogtak, egyre gyorsabban, az ünnepelt volt, ki elsőnek sóhajtott fel, és élvezett bele a vörösbe. Ezután lihegve ölelte magához Kylet, de nem húzódott ki belőle, csupán a szorítógyűrűt kapta le a vörös tagjáról, ki megkönnyebbülten sóhajtott fel, Craig tovább mozgott, ahogy Kenny pedig kezével elől kényeztette a fiút, nem kellett neki sok, és hozzá simulva Kennyhez, élvezett el, így bepiszkítva hasát, és a másik fiú narancssárga felsőjét. Craig mikor megérezte a tagja körül összeszűkülő izmokat, fejét Kyle vállába temetve sóhajtott fel, majd élvezett ő is a fiúba. Kenny sóhajtva nézett először a lihegő vörösre, majd a mögötte lévő feketére.
- Nos, köszönöm Craig.~ - kuncogta a szőke, ki vett még egy nagy levegőt, majd kihúzódva a vörösből, tisztította meg magát pár papír zsebkendővel. Ezután magához kapva pár kotont, indult el az ajtó felé.
- Van egy kis dolgom… - intett a szőkének, majd el is hagyta a helyiséget. Kyle pihegve nézett fel a szőkére, ki mosolyogva nézett vissza rá.
- Mióta tudod?... – suttogta Kyle, remegő hangon.
- Amióta itt dolgozol… tudod, apámé a kóceráj. – vigyorodott el Kenny, mire a vörös felkapta fejét.
- Az képtelenség! – mondta hitetlenkedve, mire Kenny felkuncogott, majd előkapva egy szerződést, lebegtette meg Kyle előtt.
- Mától fogva, hivatalosan is az enyém vagy~ - Kyle gyorsan átfutotta a szöveget. A szerződésben pedig tényleg ez állt, mostantól Kenny tulajdona lett. – A személyes sexrabszolgám vagy~ - mosolygott, de Kyle csalódottan hajtotta le fejét. – És mielőtt csak azt hinnéd, hogy csak sex miatt vettelek meg… - kezdett bele komolyan, mire a vörös felnézett rá. – Közel sem így van… - odahajolva a másikhoz, adott szenvedélyes csókot neki, mit Kyle habozás nélkül viszonzott. Hiszen szerette a szőkét, ó, de még mennyire. Évek óta, de mikor ezt bevallotta neki, szó nélkül hagyta ott, hozzá se szólt, évekig, csupán egy nap ígérte meg neki Kenny, egy nap úgy is az övé lesz. Ezt persze nem tudta mire vélni… de mostanra, sikerült megértenie. Arcán örömkönnyei apró cseppekben folytak végig, majd mikor elváltak, értetlenkedve pislogott a szőkére.
- De… miért… volt itt Craig is? – pillantott az ajtó felé, mire Kenny legyintett.
- KI akartam próbálnia hármast, és mivel ő tényleg jártas ebben… tudtam ha őt kérem meg rá, vele élvezni fogjuk.~ - mosolygott Kenny, mire Kyle csak fejbe vágta.
- És most, mégis hova ment? – tette hozzá érdeklődve, mire Kenny csak kuncogott, és a válasz nem sokkal később jött is, egy elégedetlen ordítás közepette.
- CRAIG! TEGYÉL LE! DOLGOZNOM KELL! MOST NEM VIHETSZ EL, HALLOD?! MIT AKARSZ AZZAL?! HEY! NE CSINÁLLLD! – Stan ekkor már Craig vállán pihent, ki mosolyogva vitte a kijárat felé.
- Ez nekem sok… - morogta Kyle, majd sóhajtott, mire Kenny szemei csak felcsillantak.
- Ez csak az első menet volt… - a vörös felkapta fejét.
- Cs… csak? – húzódott kicsit hátrébb, de ideje sem volt, hiszen Kenny már bele is kezdett a következő menetbe.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.